Ország információ

Általános információk

Hivatalos megnevezés: Bosznia-Hercegovina
Államforma: köztársaság
Főváros: Szarajevó
Terület: 51 129 km2
Népesség: 4 613 000 fő (2008)

Nemzetiségi megoszlás: mohamedán délszláv (bosnyák) (48%), szerb (37%), horvát (10%), egyéb (5%)

Vallási megoszlás: iszlám (40%), ortodox (31%), római katolikus (15%), egyéb (14%)
Hivatalos nyelv: bosnyák, horvát, szerb
Klíma: mérsékelt kontinentális
Államfő: Nebojša Radmanović, az Államelnökség soros elnöke
Miniszterelnök: Nikola Špirić, a Minisztertanács elnöke
Hivatalos pénznem (kód): konvertibilis márka (BAM)
Jelentősebb városok: Szarajevó, Banja Luka, Tuzla, Mostar, Zenica, Bihać

Bosznia-Hercegovina (BiH) a volt Jugoszlávia egyik utódállama, amely az 1992-95 közötti délszláv háborút követően, illetve az azt lezáró Daytoni Békeegyezmény eredményeként vált önállóvá. Két entitásból áll, a terület 51 százalékán (10 kanton) a bosnyák-horvát Föderáció (FBiH), 49 százalékán pedig a Szerb Köztársaság (Republika Srpska - RS, összesen 5 régió) helyezkedik el. (A két entitás között megosztott Brčko város és környéke Brčkói körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll).

Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fővárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-főképviselő kezében összpontosul.

A Száva menti alföld déli peremvidékét és a Neretva völgyét kivéve az ország hegyvidéki terület. A Dinári-hegység vonulatai húzódnak itt, sok kis folyóvölggyel, medencével.

Bosznia-Hercegovinában bosnyákok, szerbek és horvátok élnek. Az etnikai felosztás felekezeti arányokat is jelöl: a bosnyákok nagy része muzulmán, a szerbeké ortodox, a horvátoké pedig római katolikus vallású.

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

Bosznia-Hercegovina gazdaságáról kevés statisztikai adat áll rendelkezésre és azok sem megbízhatóak. Nehéz felmérni a gazdaság valós állapotát, mert annak ellenére, hogy mindkét entitás kiadja a maga statisztikai adatait, az egész államra vonatkozó adatok korlátozottan állnak rendelkezésre. Az ország gazdasága továbbra is a stagnálás és a fejlődés határvonalán egyensúlyoz. Az utóbbi években azonban megerősödni látszik egy lassú, még hullámzó, de egyértelműen pozitív irányú gazdasági fejlődés. Tovább nőtt az ipari termelés, különösen a feldolgozóipar területén. 2006. január 1-én bevezették a 17 százalékos általános forgalmi adót, aminek hatására a kiskereskedelmi árak 7,1 százalékkal nőttek. A munkanélküliség a statisztikai adatok szerint évek óta 40 százalék körül mozog.

Bosznia-Hercegovina esetében az export termékek ára, a munkaerő költség, valamint az adóterhelés is meglehetősen magas és emiatt a termékek nem versenyképesek. Az állami vezetés egyik prioritásként az új munkahelyek teremtését tűzte ki.

Az ország gazdasága leginkább a kisparaszti termelők által működtetett mezőgazdaságot jelentette, amely mindig is jelentős importra szorult. A szocializmus idején a nehéz- és a hadiipar élvezett elsőbbséget. A háború alatt tönkrement ipar, és a munkaerő felszámolása (hadsereg toborzása, halálos áldozatok) óriási recesszióval sújtották az országot. Kedvező kilátásokat jelent, hogy új szektor kezd megjelenni a gazdaságban, a háborúval megszűnt turizmus.

Bosznia-Hercegovina fő mezőgazdasági terményei a búza, kukorica, valamint a különféle zöldségek és gyümölcsök. A fő iparágak: acélgyártás, szénipar, vasipar, autóipar, textilipar, dohánygyártás, bútorgyártás és kőolaj-feldolgozás.

Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb import termékek

2008-ban Bosznia-Hercegovina exportja (2,6 Mrd EUR) 37,5 százalékkal, az import értéke (5,6 Mrd EUR) mindössze 1,3 százalékkal növekedett. Bosznia-Hercegovina külkereskedelmi forgalmában Magyarország aránya 3,4 százalék. A külkereskedelmi hiány értéke 2,5 milliárd euró, az import exporttal való fedezettsége 46,5 százalék.

Legfontosabb partnerei: importban - Horvátország (24,3%), Szlovénia (15,5%), Németország (12,6%), Olaszország (12%), Magyarország (8,6%) és Ausztria (6,6%), az exportban - Olaszország (29%), Horvátország (18,5%), Németország (17,3%), Ausztria (9,3%) és Szlovénia (6,7%).

Főbb import termékek: élelmiszer és élő állat, italok és dohány, nyersanyagok (nem étkezési célú nyersanyag fűtőanyag nélkül), ásványi fűtőanyag, kenőanyag és hasonló anyag, állati és növényi olaj, zsír és viasz, vegyi áru, gépek és szállító eszközök.

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

A külföldiek eddig összesen mintegy 2 milliárd eurót fektettek be Bosznia-Hercegovinában.
A külföldi tőke érdeklődése a B-H Föderációba való befektetések iránt néhány célzott stratégiai beruházáson kívül továbbra is alacsony. A Republika Srpskába az előzetes megállapodások, illetve a már aláírt szerződések alapján, megközelítően 6-7 milliárd eurót kívánnak befektetni a külföldiek.

A külföldi beruházásokat illetően Bosznia-Hercegovina elmaradott a régióban lévő országokhoz képest. A privatizációs törvények módosításra szorulnak, a gépek és felszerelések behozatala esetében meglévő vámterhelések akadályozzák a befektetéseket, a cégalapítás bonyolult bürokráciával jár, ami sok pénzt és időt igényel. Mindezek elriasztják a külföldi beruházókat.

Magyarország és Bosznia-Hercegovina bilaterális kapcsolatai, külkereskedelem, tőkeáramlás

Hazánk és Bosznia-Hercegovina között a kétoldalú Gazdasági Együttműködési Megállapodás megfelelő jogi keretet teremt gazdasági kapcsolataink hosszú távú fejlesztéséhez.

Gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom dominál. A kétoldalú kereskedelmi forgalom korábbi dinamikus fejlődése 2006-ban megtorpant. Bosznia-Hercegovina külkereskedelmi partnerei között hazánk a 8. helyen áll.

Bosznia-Hercegovinából Magyarországra szállított legfontosabb áruk: kazánok, gépek, mechanikus gépek és alkatrészek, alumínium és alumínium termékek, ásványok, fém és acél termékek, szervetlen vegyi termékek, papír, karton, fa és faipari termékek, elektromos gépek és felszerelések, bútor, ágynemű, réz, fegyver és lőszer, természetes és műszőrme. Legfontosabb export cikkeink: ásványi üzemanyag, ásványolaj, gabonafélék, zsír, állati és növényi olajok, gépkocsik és alkatrészei, elektromos gépek és felszerelések, élelmiszeripari termékek, cukor.

Bosznia-Hercegovinából – néhány tucat, kis tőkeerejű vegyes vállalat kivételével –nem történt érdemleges befektetés Magyarországra, ugyanakkor a magyar tőke már megjelent Bosznia-Hercegovinában. A MOL-INA konzorcium 2006-ban kötött szerződése alapján tőkeemelés útján az Energopetrol 67 százalékos tulajdonosává vált. A MAL 2004-ben írta alá
a jajcei bauxitbánya 51 százalékos állami tulajdonrészének megvásárlásáról szóló szerződést és megkezdődtek a tárgyalások egy másik bauxitbánya (Poszusje) privatizációjában való MAL részvételről is.