Külkereskedelem-technikai tudnivalók

Külkereskedelmi engedélyezési rendszer, kereskedelmi minták és ideiglenes import szabályozása

Görögország 1981 óta tagja az Európai Uniónak. Ennek megfelelően az egységes európai piac részeként, a tagországok egymás között nem alkalmaznak vámokat, ugyanakkor a külső országokkal szemben az EU közös vámpolitikája érvényesül, tehát az ezekből az országokból érkező árukra nincs külön görög vámtarifa, hanem az EU egységes vámtarifáját kell alkalmazni. A magyar vállalatok termékeiket általában korlátozásmentesen értékesíthetik a görög piacon.
Alapesetben tehát nem kell külkereskedelmi engedélyt kérni Magyarországról származó áruk behozatalához, de Görögországban is külön kell engedélyeztetni a fegyverek, narkotikumok, stb. bevitelét.

Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége

A magyar árukat az Unió belső piaci szabályozása szerint lehet értékesíteni, természetesen vámmentesen. Az EU-s adószámmal rendelkező magyar exportőr termékét a görög partner számára ÁFA mentesen értékesíti, amit az importőr ÁFÁ-val, és egyes termékek esetében jövedéki adóval terhelve ad tovább belföldi partnerei felé.
Váminformáció a www.gsis.gr honlapon található.

Magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmények szerint)

Az árut kísérő okmányokat (köztük a számlát) angol nyelven kell kitölteni.
Az üzleti levelezés nyelve az angol, csakúgy az üzleti tárgyalásoké is, az üzleti életben az idősebb generáció egyes tagjai kivételével csaknem mindenki jól beszél angolul.

Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények
(pl. elektronikus cikkek, fogyasztási és élelmiszeripari cikkek)

Az 1987-es EU belső piaci szabályozást követően a szabványok és a forgalomba hozatali engedélyek is ebbe az egységesen szabályozott a körbe tartoznak.

Ezekben a kérdésekben a görög Fejlesztési Minisztérium az illetékes www.ypan.gr (a kérdésben a felelős minisztériumi részleg telefonszáma.:00-30-210-3843046 ill. 00-30-210- 3817613)

Az elektronikus-, fogyasztási és élelmiszeripari cikkek forgalomba hozatalára az EU előírások vonatkoznak, külön engedély nem kell, fontos azonban, hogy a feliratozás görögül szerepeljen.

A gyógyszerek, gyógyhatású készítmények forgalomba hozatalához a terméket be kell vizsgáltatni. Bővebb információk a www.eof.gr honlapon található.

Az élelmiszerek forgalmazásával kapcsolatos ellenőrzési rendszerről a www.efet.gr honlapon lehet információt szerezni

Szellemi termékek és szerzői jogok védelme

A szellemi tulajdon védelme a 2004/48/EC számú direktíva alapján történik Görögországban.
(A WTO TRIPS szabályokat is ratifikálta Görögország.)

Jellemző, illetve javasolt fizetési módok

Az üzlet megkötése, és a szerződés aláírása előtt a legfontosabb lépés valamilyen információt szerezni a partnerről, annak bonitásáról. A szokásos cég- és bankinformáción kívül célszerű az athéni Magyar Nagykövetség kereskedelmi tanácsosához is fordulni a görög partnert illetően, miután az utóbbi években már többször is előfordult, hogy nem létező görög cég nevében lépett fel egy üzleti partner.

A görög importőr általában 60-90 napos nyitva szállítást kér- ez számára a legkedvezőbb- de a magyar kis és középvállalatok számára nem javasoljuk a nyitva szállítást, miután minden évben előfordul, hogy az árut nem fizette ki a görög partner, és annak behajtása sokszor lehetetlen.

Az első egy-két évben –főleg görög kis közép-vállalati partner esetében csak a biztonságos fizetési módok (L/C, bank garancia) mellett javasoljuk az árú kiszállítását, illetve ezeket a fizetési módokat célszerű a külkereskedelmi szerződésben írásban kikötni.

Hasznos lehet a budapesti székhelyű Magyar Exporthitel Biztosító /MEHIB/ bekapcsolása, akik fedezetet nyújtanak nem fizetés esetére, de hozzájuk még az üzlet megkötése előtt kell fordulni.

Nagy görög állami vállalatok, kórházak közbeszerzési eljárás keretében történt vásárlásakor gyakran fordul elő késedelmes fizetés, de nem fizetés esetével eddig nem találkoztunk.

Piacra jutás javasolt módja, elosztási csatornák

Figyelembe kell venni a görög gazdaság és piac sajátosságait. A görög gazdaságot a családi vállalkozások dominálják, ahol a személyes kapcsolatoknak nagy a jelentősége. Sokat segít, ha a magyar céget valaki „beajánlja”. Ez lehet adott esetben az athéni Magyar Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, de sokat segíthet az is, ha egy Magyarországgal már kapcsolatban levő görög üzletember teszi meg ezt az ajánlást.

A másik sajátosság, hogy bár a nagy nemzetközi láncok itt is jelen vannak, de szerepük a kereskedelemben jóval kisebb, mint nálunk, miután nagyon sok tőkeerős görög kereskedelmi egység működik az országban.

A görög kiállításokon való részvételt mindenképpen javasoljuk. Első alkalommal talán látogatóként érdemes körülnézni a kiválasztott kiállításon, majd kellő felkészülés után részt venni a kiállításon. A részvétel előtt célszerű a potenciális partnerek külön meghívása a magyar cég standjára. Első alkalommal a potenciális partnerek kiválasztásában Nagykövetségünk segítséget nyújt.

A nagyszámú görög kiállítás zömét Athénban és Thesszalonikiben rendezik. Ezek közül kiemelkedik az ország legnagyobb nemzetközi kiállítása, a Thesszaloniki Nemzetközi Vásár, amelyet 2008. szeptember 6. – 14. között rendeznek meg.

A vásár, mely idén ismét I. kategóriás vásárként szerepel ideális belépő lehet a magyar kis és középvállalkozások számára a görög piacra.
A 2008. évi kiállításokról, konferenciákról, rendezvényekről az ITDH és GKM honlapján részletes információ található.
A magyar cégek piacra jutását jól segítheti helyi ügynökök és képviselők bekapcsolása, ezek kiválasztásában az athéni Magyar Nagykövetség segítséget tud nyújtani.
További görög sajátosság a rengeteg görög sziget, amelyek ellátását általában athéni kereskedelmi cégek biztosítják, ugyanakkor egyes nagyobb szigetek (Kréta, Rodosz) önálló üzleti kapcsolatok kialakítására is törekednek.

Szállítmányozás, speciális csomagolási, címkézési előírások, javasolt szállítmányozó, fuvarozó cégek

Görögországba négy útvonalon érkezhetnek magyar áruk.

• Olaszország valamelyik kikötőjében (főként Triesztben vagy Anconában) kamionban hajóra rakva Patras, vagy Pireusz kikötőig és onnan tovább közúton.
• Szerbián – Makedónián (FYROM) a Belgrád – Nis – Skopje - Thesszaloniki útvonalon, közúton. Ez a legrövidebb útvonal, viszonylag jó utakkal, ugyanakkor a nem EU-s vámhatárokon a vámkezelés időveszteséget és bonyodalmat okozhat.
• Románián - Bulgárián keresztül közúton. Az úthálózat minősége nem a legjobb, de így teljes mértékben biztosítható, hogy az EU-n belül mozog az árú.
• Légi úton, melynek számos feladási állomás lehetősége van, sajnos nem feltétlenül a Malév-el történő szállítás a legolcsóbb.

/A magyar gabona kiszállítása speciális módon a Dunán uszályokkal jut el a Fekete tengerig, ahol hajókra rakva jut el görög kikötőkbe./

Nagyszámú magyar és görög szállítmányozó és fuvarozó cég közül lehet választani. Célszerű az ajánlatokat megversenyeztetni. Egyes szállítmányozók visszfuvarban nagyobb kedvezményt is tudnak adni. Célszerű odafigyelni az áruk szállításnak speciális feltételeire (például hűtőkocsi).

Az áruk címkézését görög nyelven kérik, ez előírás. A kiegészítő címkét többnyire az importőr készíti el, de előfordul, hogy ezt az előzetes tárgyalások során egyeztetik a magyar exportőrrel. Az EU környezetvédelmi biztonsági előírásainak való megfelelést a CE jelzés feltüntetésével „igazolja” a magyar gyártó, amit Görögországban is elfogadnak.

Propaganda, hirdetési lehetőségek

Nagyszámú elektronikus és nyomtatott médium áll rendelkezésre Görögországban a hirdetések közzétételére.
Nagyobb volumenű magyar fogyasztási cikk export (autó, élelmiszerek, italok) esetében célszerű a TV hirdetés, de azt csak a helyi görög partnerrel egyeztetve javasoljuk, mert rendkívül költség igényes.
Hatékony és költség takarékos a DM akció, és terjed az e-kereskedelem is.

Az athéni Magyar Nagykövetség kereskedelmi részlege saját adatbázissal rendelkezik a görög cégekre vonatkozóan, és az athéni és thesszaloniki kamara adatbázisába is díjmentesen be tudja juttatni a görög piacra belépni kívánó magyar cégek legfontosabb adatait és a kínált termékeket.

Helyi kereskedelmi, üzleti szokások

A magyar üzletemberek számára a görög üzleti szokások ismerete - amely nagyon sok egyedi vonást tartalmaz - fontos feltétele az üzleti sikernek.

Jó tudni, hogy a görögök szeretik a magyarokat, barátságos, vendégszerető népnek tartanak bennünket. Sokan megfordultak Magyarországon, ismerik az országot, tisztelik kultúráját, sport eredményeit (Puskásért például rajonganak, és Détári Lajos is széles körben ismert).

Az egész görög társadalomra jellemző, hogy a nálunk megszokottnál kötetlenebb az életvitel,
és a munkarend is. Ez részben az éghajlati viszonyoknak tudható be, de a görög gazdaság felépítése is különbözik a magyartól. Görögországban a kötöttebbnek számító ipari termelés aránya csekély, a turizmus és a szolgáltatások dominálnak, amelyek más munkarendet, élettempót igényelnek, illetve tesznek lehetővé. Így az élet későn indul, reggel 9 óra előtt egy céghez sem lehet elmenni tárgyalni. Ugyanakkor sok esetben késő estig is dolgoznak.

Az üzleti vacsorák általában későn kezdődnek, 8-9 óra körül, és gyakran éjfél utánra is elhúzódnak. A görög üzletemberek szívesen kimozdulnak, és tárgyalnak ebéd, vagy vacsora mellett. Ilyenkor a kedvenc éttermükben zajlanak a megbeszélések, de a cég telephelyén is sor kerülhet erre. Esti, éttermi programokon – főleg kisebb családi vállalkozásoknál - családtagok is gyakran részt vesznek a tárgyalásokon.

Elkésni nem tragédia, gyakran előfordul, de illik telefonon odaszólni, jelezve a várható érkezést. Általában sok a késés az üzleti tárgyalásoknál illetve a konferenciák kezdésnél, utóbbinál ez akár fél órás is lehet. Ennek oka - az idő fontosságának kisebb jelentősége mellett - az Athénban (4 millió lakos) és Thesszalonikiben (1,5 millió lakos) állandósult csúcsforgalom és dugók. Ha eső, vagy netán hó esik, meg is bénul a forgalom.

A túlzsúfolt és esetenként kaotikus közlekedést jelentős infrastrukturális fejlesztések javították az elmúlt évek során. A forduló pont az Athéni 2004-es Olimpia volt, mely kapcsán a belvárosból villamossal el lehet érni Glyfada-t és Pireuszt. Tovább épült a metró egészen a repülőtérig és megépült az a körgyűrű, amelynek használata esetén az északról érkező utazó a várost teljesen kikerülve tud Korinthos és a peloponeszos-i félsziget felé tovább haladni. Amennyiben a reptérre menet vagy jövet kívánjuk a metrót igénybe venni, úgy nem az általános vonaljegyet kell megváltani, hanem külön jegyet kell venni. A reptéri közlekedéshez azonban inkább a taxit javasoljuk. Használata esetén azonban érdemes a tarifát előre tisztázni az esetleges nemkívánatos félreértések elkerülése végett.

A görögországi üzleti érintkezésnek van néhány olyan szabálya, melyet már csak azért is érdemes betartani, mivel a görög ember rendkívül büszke. A hosszú levelezés sok esetben félreértésekre adhat okot, ezért sokkal inkább javasoljuk a mielőbbi személyes kontaktus megteremtését.

Köszöntésnél Görögországban is a kézfogás a jellemző, a kézcsók hölgyek esetében nem szokásos. A kapcsolat kezdetén nem szólítják egymást keresztnevükön a partnerek – az amerikaiaktól eltérően - hanem Úr vagy Asszony - ként. Érdemes görögül megtanulni egy-két köszönést, mert gyakran használható. Kali Méra!- Jó reggelt, Jó napot - a déli órákig; Kali Szpéra!- Jó napot - a déli óráktól estig; Jászasz - Egészséget Önnek; Jászu - Egészséget Neked - ezek a köszönések találkozáskor, vagy búcsúzáskor, sőt még koccintásnál is használhatóak. A kézfogás általános, de a vállon veregetés csak nagyon közeli, baráti kapcsolat esetében megengedett.

A görög üzleti élet ismerői úgy tapasztalták, hogy az üzletemberek kedvesek, barátságosak, közvetlenek, ám sajnos nem udvariasak. Az Európában megszokott udvariasság itt nem jellemző. Ez részben az egész társadalomban megfigyelhető nagyfokú „én centrikus” magatartással magyarázható, de sokan török örökségnek tarják, amikor elnyomásban éltek a görögök, és az udvariasságot tévesen a gyengeség jelének tartották és tartják ma is. Ugyanakkor egy kis színészkedésért sem mennek a szomszédba.

A görögök több ezer éves kereskedelmi hagyományokkal rendelkeznek, ugyanakkor a 400 éves török uralom és a balkáni környezet is formálta az ország arculatát, de az időszakos francia és olasz behatás sem maradt nyom nélkül. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a görög üzletemberek sokkal keményebb tárgyalópartnerek, mint magyar kollegáik. Az árral kapcsolatban például órákig képesek harcolni, így akár az is előfordulhat, hogy 50-100 eurós nagyságrendért is komoly, tulajdonos szintű vita alakul ki.. Ha a magyar üzletember eladni akar, tudnia kell engedni az árból, s ha venni akar, az alkunál neki is határozottnak kell lennie.

A régi iskolát képviselő idősebb görög üzletemberek szóban is gyakran megállapodnak bizonyos dolgokban, és azt száz százalékosan be is tartják. Az új vonalat képviselő, fiatal üzletembereknél viszont fontos az üzleti kondíciók pontos lejegyzése, és a körültekintő szerződéskötés. A görögök csak egy esélyt adnak üzleti partnereiknek. Ha az adott üzletfél nem tartja be a megállapodást, soha többé nem bíznak meg benne. Ettől függetlenül az üzleti kapcsolat akár fenn is maradhat, ám nem felejtenek el semmit.

Állami beszerzéseknél lassú, bürokratikus és átláthatatlan a döntéshozatal, míg a magánszektorban a mechanizmus gyors. Ugyanezt várják el magyar partnereiktől is. Sokat számít egyébként, ha az egyik görög partner beajánlja a magyar üzletembert a másiknak, ez felgyorsíthatja, elősegítheti a kapcsolatépítést, a bizalom megszerzését.

A görög üzleti élet szereplői jellemzően stílusosak, szeretnek jól és ízlésesen öltözködni – érdekesség, hogy az egész Európai Unióban egy főre jutóan a görögök költik a legtöbbet ruhára! Szívesen vásárolnak és viselnek márkás ruhaneműt. A magyar partnernek a tárgyalások idejére napközben az öltöny-nyakkendő javasolható –rövid ujjú inggel a melegebb évszakokban, mert a zakó ilyenkor gyakran lekerül. Este a vacsoráknál viszont már „könnyített” öltözet a jellemző, nyakkendő nélküli, sportosan elegáns viselet, kivéve, ha nagyon exkluzív helyen kerül sor a találkozóra. Érdemes tehát az öltözködésre előzetesen rákérdezni a partnernél.

Étkezés vagy kávézás közben nem illik sietni, sok esetben több órás vacsorára is fel kell készülni. Aki kicsit is ismeri a görög kultúrát, az tudja, sőt tapasztalhatta, hogy a görögök szeretnek sokfélét és jókat enni. Fontosak számukra a friss és drága halak, rákok, jó borok. Általában jóval többet rendelnek, mint amennyit el tudnak fogyasztani, ezzel is mutatva, hogy
a pénz nem számít. Nagyon sok fogást rendelnek, előételeket, salátákat, hal vagy húsételeket.
Az esetek többségében a megrendelt ételeket az asztaltársaság közösen fogyasztja el, vagyis az asztal közepéről, a közös tálakból ki-ki szed a tányérjára.

Jellegzetes vonás, hogy egész nap kávéznak, két-három – igaz az itthoni presszókávénál gyengébb – kávét is isznak. A nálunk töröknek nevezett kávé itt görög kávé - előre meg kell mondani, hogy cukorral, vagy anélkül kérjük -, aki ezt nem kedveli, tavernákban általában csak „nescafé”-ra számíthat. Jellegzetes görög kávé a „frappe”, amely jégbe hűtött, habosított specialitás. Alkoholt napközben nem isznak. Vizet mediterrán szokás szerint mindig hoznak, irodában, étteremben egyaránt. Szívesen veszik a márkás italokat, jó borokat ajándékba. Bor ajándékozásánál viszont figyeljünk arra, hogy ne csak egyet adjunk, hanem legalább 2-3 üveggel.

Nemzeti érzéseikre, történelmi múltjukra nagyon büszkék a görögök. Hasonlóan érzékenyek a vallásukra. A lakosság többsége ortodox görög-keleti keresztény. Ezt mindenképp figyelembe kell venni, ha lehetséges javasoljuk ezen témák kerülését a társalgás során, mert kellő ismeret és érvanyag hiánya esetén kellemetlen helyzetbe kerülhetünk. Saját hibáikat ismerik, ezen egymás között jól mulatnak, de egy külfölditől nehezen fogadják el, és rossz néven veszik hibáik felemlegetését. Általában minden országgal jó kapcsolatot ápolnak – a kapcsolat Törökországgal ugyan nem felhőtlen, de javuló – és inkább csak a politikai kapcsolatokban jelent megoldatlan problémákat, az adott ország üzletemberei között nincs harag.

FYROM (Macedónia) névhasználati kérdése rendkívül kényes kérdés, ha csak lehet javasoljuk a téma elkerülését.

Ugyanakkor hagyományosan jó kapcsolatokat ápolnak a szerbekkel és az oroszokkal.

Egy-egy kötetlen beszélgetés során az időjárás nem annyira központi téma, mert szinte mindig jó az idő. Az üzletről, családról, sportról és politikáról viszont hosszan el lehet beszélgetni.
A görögök büszkén vallják, hogy ők a Balkánon vannak, Görögországot a Balkán üzleti – gazdasági - kulturális központjának tekintik. Szívesen vallják magukat a balkán királyainak.

Szerződéskötési tanácsok

Bár a szóbeli megállapodásokra is vannak pozitív példák, és az idősebb generáció azokat még gyakran alkalmazza, a későbbi viták elkerülése miatt célszerű a szerződést írásba foglalni. Szerződést olyan nyelven javasolunk kötni, amilyen nyelven partnerünkkel kommunikálni tudunk. A fizetési mód megválasztásánál nem javasoljuk a nyitva szállítást, hanem valamilyen fizetési garanciát tartalmazó megoldást (visszavonhatatlan akkreditív, váltó, csekk).

Mindenképpen javasoljuk az előre fizetést kikötni legalább az első két – három szállítás esetén. Irányadó jogként olyat célszerű megjelölni, amelyet a magyar fél is ismer. Vegyük figyelembe, hogy görög cégnek görög bíróság előtt mindenképpen több esélye van, mint egy külföldinek. A görög bírósági eljárások átláthatatlanok, szövevényesek, rendkívül lassúak. A követelések behajtása gyakran nagyon nehéz.

Kiállításokon való megjelenés feltételei, javasolt kiállítások listája

Az olyan vállalkozások számára, akik még nem rendelkeznek görög kapcsolatokkal, mindenképpen javasoljuk a kiállításokon, konferenciákon való részvételt.
A görögországi kiállítások, konferenciák és rendezvények esemény-naptára megtalálható az ITD Hungary és a NFGM honlapján.

Azon a szemléleten, hogy a magyar exportőrök erőforrásaikat csak néhány nagy európai országra koncentrálják, mindenképpen változtatni kell, mert jelenleg a kisebb méretű piacokra, mint például Görögország az indokoltnál kevesebb figyelem jut.

A kis és közepes vállalatok számára a görög piacra lépés szempontjából a legjobb lehetőség a Thesszaloniki Nemzetközi Vásáron való részvétel. Hosszú évek után a rendezvény ismét I. kategóriás vásárként szerepel az ITD Hungary programjában.

Emellett számos szakkiállítást is rendeznek mind Athénban, mind Thesszalonikien. A görög kiállítások jellemzője, hogy a szakmai látogatók mellett mindig nagyfokú a lakossági érdeklődés is. A kiállítási részvétel előtt DM akció keretében célszerű meghívni a potenciális partnereket a magyar kiállító standjára. Újonnan piacra lépő magyar cég kiállítási munkáját a potenciális görög partnerek kiválasztásában az athéni Magyar Nagykövetség segítséget nyújt.

A fontosabb görög kiállítások honlapjai:

www.helexpo.gr (legnagyobb görög kiállítás szervező cég, többféle színvonalas kiállítást szerveznek)

További kiállítások:
www.rota.gr (háztartási cikkek,bútor)
www.expro.gr (takarítás, hygénia, vendéglátóipar stb. )
www.xenia.gr (HORECA)
www.climatherm.gr (fűtés, hűtés,légkondicionálás)
www.kemexpo.gr (franchise) www.treaf.gr (étel-ital) www.organica-expo.gr (divat, egyéb) www.oenorama.com (bor)
www.kotsis.gr (faipar,fürdőszoba, konyha, ált. )
www.fashionnews.gr (divat)
www.bionet.gr (biotermékek)
www.foodtech-expo.com (élelmiszertechnológia)