Ország információ

Általános információ

Hivatalos megnevezés: Hellén Köztársaság
Államforma: parlamentáris köztársaság
Főváros: Athén
Terület: 131 940 km2
Népesség: 10 722 816 fő (2008. becslés)
Nemzetiségi megoszlás: görög 92%, egyéb (külföldi állampolgárok) 8%
Vallási megoszlás: Görög ortodox (98%), muszlim (1,3%), egyéb (0,7%)
Hivatalos nyelv: görög
Klíma: mediterrán
Államfő: Karolos PAPOULIAS
Miniszterelnök: Konstandinos (Kostas) KARAMANLIS
Hivatalos pénznem (kód): EUR

Jelentősebb városok: Theszaloniki, Lámia, Larissza, Korinthosz, Patrasz, Katerini, Heraklion, Ioannina, Tripoli

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

A görög gazdaságban az állami szektor részesedése még mindig eléri a 40 százalékot. A GDP előállításában az ágazatok közül meghatározó a szolgáltatások szerepe (74,3 %). Az ipar a GDP 20,6 százalékát, míg a mezőgazdaság 5,1 százalékát adja.

A szolgáltató szektorban meghatározó a tengerhajózás: a görög kereskedelmi flotta az EU legnagyobb flottája, míg világméretekben a harmadik helyet foglalja el. Jelentős a turizmus szerepe is, amely a szolgáltatások 15 százalékát teszi ki.

A görög ipar jelentős ágazata a bányászat: jelentős lignit, bauxit és magnézium készletekkel rendelkezik. Különlegességnek számit a korábbi vulkán kitörések következében az egyes szigeteken található nagymennyiségű habkő. A közelmúltban jelentős kőolaj készleteket találtak az ország észak-keleti részében és az Égei-tengeren. Ugyancsak jelentősek az Ion tengeren fellelt földgáz és olaj tartalékok.

Az ipari termelésben az alumínium termékek gyártása vezető szerepet játszik, e mellett cementgyártásuk is meghatározó. Ezen alapul a fejlett építőipar, amely a 2004-es Olimpia kapcsán számos meghatározó infrastrukturális beruházást valósított meg.

Mezőgazdasági termelésükben elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztés a kiemelkedő (őszibarack termelésben világelsők, de görögdinnye, kivi, pisztácia, olíva olaj előállításuk is kiemelkedő).

2007-ben a gazdasági növekedés húzóerejét a belső fogyasztás bővülése, az állami beruházások volumenének emelkedése és az export növekedése jelentette. A beutazó turizmus bevételei az előző évi szinten maradtak, miközben a beutazó turisták száma növekedett.

Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb import termékek

2007-ben az export növekedési üteme lelassult, és elmaradt az import bővülésének (elsősorban a növekvő energia behozatal következtében) gyorsuló dinamikájától, a külkereskedelmi forgalom passzívuma emelkedett.

Az export növekedését elsősorban a görög termékek hagyományos piacát jelentő Balkán országok esetében sikerült elérni. Az európai Unió tagországaival folytatott kereskedelemben inkább csak a pozíciók megőrzése sikerült, elsősorban azokban az országokban, ahol 2007- ben jelentősen bővült a fogyasztás.

Az ország legnagyobb export piacai: Németország, Olaszország, Bulgária, Ciprus, Nagy- Britannia, Románia, Franciaország, Törökország, USA és Spanyolország.

Az áruimportban a legfontosabb partnerek: Németország, Olaszország, Bulgária, Nagy- Britannia, Törökország, Ciprus, Franciaország, USA, Spanyolország és Románia.

A kormány külgazdasági politikájában kitűzött célok szerint az újonnan meghódítandó piacokat a volt Szovjetunió utódállamai (Ukrajna, Moldávia, Fehéroroszország), Észak Afrika és a Közel-Kelet politikailag stabil gazdaságai (Egyiptom, Szíria, Emirátusok), valamint a Távol-Keleten Kína és India jelentik.

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

2007-ben a külföldre irányuló görög tőkebefektetések ugrásszerűen emelkedtek. A befektetések elsősorban a szomszédos balkáni államokba (Románia, Bulgária, Szerbia, Albánia), valamint Ciprusra és Törökországba irányultak, az EU tagállamok közül Németország és Lengyelország is a tőkeexport célországai közé tartozik. 2007-ben külföldön befektetett görög működő tőke állománya megközelítette a 22 milliárd eurót. A gazdaságdiplomáciai erőfeszítések, felsőszintű tárgyalások eredményeként várhatóan növekszik a görög tőke jelenléte Törökországban, Ukrajnában, Oroszországban és Moldáviában.

2007-ben - elsősorban a pénzügyi és biztosítási szektorba fektetett francia és holland tőke révén - 1,4 milliárd euró értékű külföldi működő tőke áramlott az országba. Görögország a magas bérköltségek, a túlburjánzó bürokrácia és a szociális biztonság következtében (igen erősek a szakszervezetek) a külföldi termelő beruházások számára továbbra sem vonzó. A
2007 évi „World Investment Report” szerint a Görögországba befektetett külföldi működő tőke állománya 2006 végére elérte a 37 milliárd eurót. A legnagyobb befektetők: Luxemburg, Hollandia, Németország, Spanyolország, USA, Egyesült Királyság, Franciaország.
(Luxemburg pozíciója elsősorban az oda menekített görög tőke re-invesztíciójának eredménye.)

Magyarország és Görögország bilaterális kapcsolatai, külkereskedelem, tőkeáramlás

EU csatlakozásunk óta a biztonságosabb üzleti környezetnek, a vámok, kontingensek és kvóták teljes lebontásának köszönhetően Magyarország, mint kereskedelmi partner felértékelődött Görögország számára.

A magyar kivitel szerkezete jelentősen átalakult: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja az elmúlt 3 évben több mint kétszeresére nőtt, és Görögország a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek fontos piacává vált.

2007-ben az export értékének növekedési üteme az importét jelentősen meghaladta, amelynek köszönhetően a kétoldalú kereskedelmi forgalomban, az elmúlt évben ugrásszerűen emelkedett a magyar aktívum. (Mindez annak ellenére történt, hogy ebben az évben egyetlen ágazatban sem sikerült nagy volumenű tendert elnyernünk.)

Egyes becslések szerint a Magyarországon befektetett görög működő tőke állománya 2007 végére meghaladta az 500 millió eurót. A legnagyobb befektető (300 M EUR) továbbra is az athéni székhelyű és részben görög tulajdonú Coca-Cola Hellenic Bottling Co., amely átvette az amerikai márkatermék magyarországi előállítását.

A Zeritis csoport eddigi magyarországi befektetései – a piszkei és a szentendrei papírgyárak megvételével – elérik a 74 millió eurót. További jelentős befektetések: a Plias cég folyékonyszappan-gyártó üzeme, a Maillis csomagolóanyag-gyártó és csomagolási rendszereket forgalmazó cég Danubiapack néven raktárbázist üzemeltet. Örvendetesen növekednek a görög cégek befektetései a magyar szoftver ágazatban. A legnagyobb görög IT cég (Intracom) a FORNAX Rt-ben, a Q and R csoport pedig a magyar Revolution kft-ben szerzett meghatározó részesedést.

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

Változatlanul számíthatunk az élelmiszer és ital árufőcsoportban szereplő termékek exportjának nagymértékű növekedésével. Ez a korábbi években is mindig árualap kérdése volt. Ugyancsak fenntartható tendencia a fogyasztási cikkek és gépjárművek exportjának növekedése, tekintve, hogy 2007-ben a fogyasztás 4 százalékkal, az autó import 5 százalékkal növekedett.

Jelentős közbeszerzési kiírások várhatóak a vasúti-, személy- és áru fuvarozás során használatos géppark fejlesztések és a kis és középkategóriás városi autóbusz beszerzések terén.

Nagyon fontos, teljes mértékben kiaknázatlan területnek minősül a görög hadi-, védelmi-, és biztonsági beszerzések köre. Annak ellenére, hogy Görögország évente mintegy 2,5 milliárd Eurót költ ebben az ágazatban beszerzésekre, jelenlétünk egyelőre értékelhetetlen.

A világot immár elért energiaválság következtében Görögország is keresi a megújuló energiák hasznosításának, illetve azok nagyobb mértékű felhasználásának lehetőségeit.

Az ország elektromos energiával történő ellátása hosszabb ideje megoldatlan. A 2013-ig szóló kormányzati fejlesztési programban számos hőerőmű létesítésének terve szerepel.

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek

A Görög Kormány gazdaságpolitikai célkitűzései között kiemelt fontosságú a jelenleg veszteségesen működő állam vállalatok tevékenységének gazdaságossá tétele (mint pl. az Államvasutak (OSE) és a fontosabb nemzetközi tengeri kikötők) melyet elsősorban PPP konstrukció keretében a vállalatok feldarabolásával kívánnak megoldani.

Ugyancsak jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre hasonló konstrukcióban a gazdaságilag hátrányosabb körzetekben (perifériák).

Zöldmezős beruházási lehetőség elsősorban turisztikai projektek létrehozása területén képzelhető el.