Befektetési feltételek

Beruházás-védelmi és kettős adózást elkerülő egyezmények

• A beruházásvédelmi megállapodás

Az 1996. május 15-én aláírt megállapodás 2002-ben lépett életbe. Ez kötelezi a feleket, hogy
kedvező és biztonságos feltételeket teremtsenek a másik ország befektetőinek, azokat a legnagyobb kedvezmény elve alapján kezeljék, és a befektetéseket ne államosítsák. Garantálja
a befektetett tőke, a profit, kamat, osztalék, royalty-díjak, vagy a természetes személyek kereseteinek át- ,illetve visszautalhatóságát.

• A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás

A horvátországi vállalkozásokból osztalékot, jövedelmet szerző magyar társaságokra és
magánszemélyekre a magyar-horvát kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás vonatkozik. Az 1996. augusztus 30-i megállapodás a nyereségadóra és a személyi jövedelemadóra terjed ki. A magyar jogi és természetes személyeknek alapvetően a magyar jogszabályok által meghatározott adókat kell megfizetni, de ebből levonható – a magyar adókötelezettség mértékéig – a Horvátországban megfizetett adó.

Az üzleti nyereség vagy az egyik, vagy a másik országban akkor adóköteles, ha a tevékenységet az egyik országban állandó telephelyen végzik. Az állandó telephely profitjának meghatározásakor megengedett a telephely fenntartásával kapcsolatos költségek levonása. Hasonlóan a külföldi igazgatók vagy más munkavállalók jövedelme, illetve az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek után sem kell kétszer adózni. Az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmek adója, illetve az ÁFA nem tartozik a megállapodás hatálya alá, azokat a keletkezés helyén kell megfizetni.

A külföldi befektetések általános jogi keretei

Alkotmányos és törvényi garanciák

A Horvát Alkotmány garantálja a tulajdonhoz való jogot beleértve a külföldiek
tulajdonszerzését, továbbá a vállalkozói szabadságot piacgazdasági alapon. Tiltja monopóliumok létrehozását és garanciákat ad a külföldi beruházóknak:

 A tőkebefektetéskor szerzett jogot nem lehet törvényes, vagy jogi úton szűkíteni.
 Külföldi befektetők részére garantált a befektetett tőke és a profit kivihetősége.
 Vagyoni kárpótláskor a piaci értéket kell alapul venni.

Külföldi cégek és magánszemélyek tőkéjének befektetése történhet:

 a kereskedelmi társaságokról szóló törvény alapján kereskedelmi társaságba való tőkebefektetéssel,
 a bankokról és takarékszövetkezetekről szóló törvény alapján, takarékszövetkezetet mintegy 0,5 m EUR-nak, bankfiókot 1,25 m EUR-nak, bankot 2,5 m EUR-nak, nemzetközi műveletekre felhatalmazott bankot 7,5 m EUR-nak megfelelő tőkével lehet alapítani,  a kis vállalkozókra vonatkozó törvény alapján egyéni vállalkozóként,  a koncessziókra vonatkozó törvény alapján koncesszió megszerzésével.

Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek)

A kereskedelmi társaságokról szóló törvény (Zakon o trgovačkim društvima, Narodne novine 111/93, 1993.12.15., illetve 34/99, 52/00, 118/03 és 107/07 módosításai) szabályozza a létrehozható társaságok formáit és a külföldi tulajdonosokra vonatkozó alapvető feltételeket. Külföldiek társaságokat kizárólagos tulajdonnal is alapíthatnak. A cégalapítás a Kereskedelmi Bíróság (Trgovački Sud) cégjegyzékébe történő bejegyzéssel történik. Lényeges, hogy a külföldi cég, mielőtt bármi módon - például vállalkozási szerződés alapján - megkezdi tevékenységét Horvátországban társaságot, legalább fiókot köteles bejegyeztetni.

Társaság, illetve egyéni vállalkozás alapítása Horvátországban jelenleg több nagyvárosban  (Zágráb, Split, Rijeka, Osijek, stb.) egyablakos rendszerben is elvégezhető. Az eljárás menete a www.hitro.hr honlapon angol nyelven is megtalálható, illetve a formanyomtatványok, valamint befizetési szelvények letölthetők.

Külföldi jogi vagy természetes személy Horvátországban céget önállóan is bejegyeztethet, de – különösen az alapító okirat elkészítéséhez – tanácsos ügyvéd segítségét igénybe venni. Az ügyvédet horvát közjegyzőnél hitelesített meghatalmazással számos művelet elvégzésére fel lehet hatalmazni, így elkerülhető a többszöri utazgatás. A cégalapításban kipróbált ügyvédek és könyvelő irodák listáját igény esetén megküldjük. A cégalapítás szabályait „Társasági törvény” (NN 107/07) szabályozza.

A társasági törvény a következő cégformákat ismeri:
 Személyegyesülés: közkereseti társaság (kkt), betéti társaság (bt) valamint gazdasági érdekközösség (mely önálló gazdasági tevékenységet nem folytathat, tagjai nevében kötelezettséget nem vállalhat, jogi szempontból a kkt-hez áll legközelebb)
 Tőke társaság: korlátolt felelősségű társaság (kft) és részvénytársaság (rt).

Ezektől a társasági formáktól eltérő szabályozás vonatkozik az egyéni vállalkozókra „Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény” (NN 49/03). Az egyéni vállalkozó is kérheti, hogy vegyék fel a cégjegyzékbe, amennyiben éves bevétele meghaladja a 2 millió kunát. Abban az esetben, ha éves bevétele meghaladja a 15 millió kunát, a vállalkozónak kérnie kell felvételét
a cégjegyzékbe.

A következőkben a bt és a kft mint a két leggyakoribb társasági forma megalapításával kapcsolatos kérdésekre térünk ki:

A bt-kre vonatkozó előírások általában azonosak a magyar jogban szereplővel. Az új horvát jogszabály előírja, hogy amennyiben a társaság valamennyi beltagja jogi személy abban az esetben az éves pénzügyi beszámolót, a társaság üzletmenetéről szóló beszámolót valamint a revizori jelentést a cégbíróságnak, közzététel céljából, be kell mutatni.

A kft-re vonatkozó előírások többsége megegyezik a magyar jogban szereplővel. A minimális törzstőke nagysága 20.000 kuna, a minimális törzsbetét értéke 200 kuna. Alapításkor a törzsbetétnek legalább egynegyedét kell befizetni valamennyi tagnak készpénzben és az összes befizetésnek készpénzben el kell érnie a 10.000 kunát. A horvát jog
is megszorításokat tartalmaz a kft által tulajdonolható saját üzletrész vonatkozásában, de ezek részben eltérnek a hazai előírásoktól (az eseteket körülhatárolja, de nincs időbeli vagy összegszerű korlátozás). A jogszabály meghatározza, mely esetekben kell felügyelő bizottságot alapítani (pl.: több mint 200 foglalkoztatott, 600.000 kunát meghaladó törzstőke, több mint 50 tagú kft stb.)

Adórendszer (főbb számok: vállalati nyereségadó, adókedvezmények, ÁFA, személyi jövedelemadó, ingatlanadó, egyéb)

• Társasági adó, osztalékadó

A 2001. január 1-től alkalmazott társasági adótörvény – a befektetések ösztönzése érdekében – megszüntette az addigi bonyolult adómértéket alkalmazó rendszert és 2004-tól eltörölte az osztalékadót. A nyereségadó mértéke 20%.

• ÁFA

A 22 %-os általános ÁFA kulcs mellett a kenyérre, tejre, anyatejpótlóra, gyógyszerekre, egyes egészségügyi eszközökre és könyvekre 0 % a forgalmi adó. 22 % ÁFA terheli a szolgáltatásokat is. Üzletszerűen működő vendéglátó-ipari egységekben a szállásdíjra (éjszakázás, éjszakázás reggelivel, félpanzió, teljes panzió), valamint az utazási irodáknak fizetett jutalékra 2006. január 1-től, a rendszeresen megjelenő – nem kizárólag vagy döntő részben hirdetésre szolgáló - sajtótermékekre 2007. augusztus 1-től 10% ÁFA fizetendő. Az ÁFA csökkentését tervezik, az EU társulás megköveteli a 0 %-os adókulcs megszüntetését.

• Személyi jövedelemadó

A 2003. január 1-től hatályos SZJA természetes személyeknek horvátországi fajtákra forrásadót, a településeknek pedig helyi adót kell fizetniük.   belföldi és külföldi bizonyos jövedelem

Jövedelemnek a bevételek és az azok megszerzése érdekében felmerülő költségek (pl. munkabér járulékai) különbsége számít. Az SZJA-t az összevont jövedelmekre öt sávban vetik ki: az adóalapból levonható személyi kedvezmény és az elismert költségek adómentesek, az e feletti négy sávban pedig 15, 25, 35 illetve 45% az adó. Havi 1.600 kunáig
(kb. 210 EUR) 0 %, 3.200 kunáig 15 %, 8.000 kunáig 25 %, 22.400 kunáig 35 %, e felett 45 %. A települések az SZJA 30%-ának mértékéig helyi adót állapíthatnak meg Zágrábban ez 18%. Az adóelőleget havonta – általában a munkáltatónak - kell kiszámítania és befizetnie. Az éves bevallást a tárgyévet követő február végéig kell benyújtani.

A bizonyos jövedelmek után 15 % levonandó adót kell fizetni, amit a kifizető von le, és fizet be. A bankbetétek kamatait és a tőzsdei nyereséget nem, az egyéb kölcsönökét azonban adóztatják. A külföldi személy, ha csak ilyen jövedelme van, nem köteles bevallást benyújtani.

A magyar természetes személyekre a magyar-horvát kettős adóztatás elkerülésre vonatkozó megállapodás előírásai alkalmazandók.

• Fogyasztási és egyéb adók

Fogyasztási (jövedéki) adót repülőgépekre, vízi járműkre, személy- és egyéb gépkocsikra, sörre, szeszes italokra, üdítő italokra, kávéra, dohánytermékekre, kőolajszármazékokra, nemesfémekből, igazgyöngyből készült luxustermékekre, fegyverekre, valamint pirotechnikai eszközökre kell fizetni.

Ingatlanvásárlás esetén 5% ingatlanforgalmi adó fizetendő. Egyes környezetszennyező tevékenységek után környezetvédelmi adót kell fizetni.

• Kötelező kamarai tagság díja

Horvátországban kötelező a kamarai tagság. A Horvát Gazdasági Kamara finanszírozásáról  szóló 2004. évi rendelet szerint a fizetendő tagdíj havonta 55 kuna a kis-, 1500 kuna a közepes és 5500 kuna a nagyvállalkozások részére. Kisvállalkozás az, amely a következő korlátok közül legfeljebb egyet lép túl: 7,5 M HRK mérleg-aktívum, 15 M HRK bevétel, 50 alkalmazott. Középvállalkozás, amely a következő korlátok közül legfeljebb egyet lép túl: 30 M HRK mérleg-aktívum, 59 M HRK bevétel, illetve 250 alkalmazott. A tagságdíj mellett a kamara részére járulékként – a közfeladatok ellátására – az előző évi összbevétel 0,01%-a fizetendő.

Beruházási kedvezmények, befektetési kockázatok

• Kedvezmények

A 2006. évi NN 138/06 sz. új befektetés-ösztönzési törvény, továbbá „Az államilag kiemelten kezelt területekről szóló” NN 26/03 sz., „A hegyvidéki területekről szóló” NN 12/02 sz., „A horvát szabadkereskedelmi zónákról szóló NN 44/96 sz. és a 2004. évi NN 127/04 sz. SZJA törvények korlátozott kedvezményeket határoznak meg az 1,5 M EUR-t meghaladó, az elmaradott és háború sújtotta területeken, valamint a szabadkereskedelmi zónákban történő befektetések estén a fejlesztés, a munkanélküliség csökkentése céljából.

A 2006. évi NN 138/06 sz. új befektetés-ösztönzési törvény - belföldi és külföldi befektetőkre azonos módon - adó- és vám-kedvezményeket biztosít termelő beruházásokhoz (technológia- és termékfejlesztéshez, versenyképesség javításához), műszaki fejlesztéshez, vidéki ipartelepítéshez, szolgáltatások fejlesztéséhez (pl. logisztika, call centerek, vevőszolgálat), továbbá a foglalkoztatás- növeléséhez, szakmai át- és továbbképzéshez az export növelése és a gazdaság versenyképességének javítása, az elmaradott területek fejlesztése céljából. Érdemi változás lehet, hogy a nagyobb – 1,5 millió EUR feletti – befektetések esetén feltehetően könnyebben lehet majd igénybe venni az adókedvezményt, amit eddig csak újonnan alapított (1 évnél nem régebben bejegyzett) cégek és a gyakorlatban igen nehezen szerezhettek meg.

A befektetés ösztönzési törvény szerint a nyereségadó 10 évig:

 1,5 millió EUR befektetés és 10 új munkahely esetén 50%-kal,
 1,5-4 millió EUR közötti befektetés és 30 új munkahely esetén 65%-kal
 4-8 millió EUR értékű befektetés és 50 új munkahely esetén 85%-kal
 8 millió EUR feletti befektetés és 75 új munkahely esetén 100%-kal csökkenthető.

A befektetés kedvezmény szempontjából elismert költségekbe nem számíthatók be az apportként megjelenő telkek, a meglévő épületek, vagy a használt munkaeszközök.

Állóeszközök importja esetén - Horvátország EU-tagságának napjáig - nem kell a vámot megfizetni.

Új munkahely létesítése esetén azokban a megyékben, amelyekben a munkanélküliség: 10% alatti a költségek 10%-a (max. 1.500 EUR), 10-20% közötti a költségek 15%-a (max. 2.000 EUR), 20% feletti a költségek 20%-a (max. 3.000 EUR) vissza nem térítendő pénzbeli támogatás kapható. A szakmai továbbképzéssel kapcsolatos költségek támogatására szintén vissza nem térítendő pénzbeli segély adható.

Az új munkahelyekre meghatározott támogatás technológia, vagy termékváltást előkészítő fejlesztési központok nyitása esetén 50%-kal, üzleti szolgáltató központok (call centerek, shared service centerek, logisztikai, információs és szoftverfejlesztő központok) alapítása esetén pedig 25%-kal növelhető. Ezen túl a kedvezményezett vissza nem térítendő pénztámogatásban is részesül a vásárolt állóeszközök és technológiai berendezések tényleges költségének 5%-áig terjedő mértékben, amely összeg nem haladhatja meg az 5 millió EUR-t.

Nagybefektetésnek tekintendők az új gyárak, ipari létesítmények, új technológiák bevezetése, ha az állóeszközökbe történő befektetés meghaladja a 15 millió EUR-t, és legalább 100 új munkahely nyílik. Ezekre - azon megyékben, ahol a munkanélküliség meghaladja a 20%-ot - a befektetés költségeinek 5%-áig vissza nem térítendő legfeljebb 1 millió EUR támogatás, adható, ha a befektetés 40%-át korszerű gépek, illetve gyártóberendezések teszik ki.

• Befektetési kockázatok

A külföldi befektető sok, előre ki nem számítható akadályba ütközhet. A horvát törvények a külföldi befektetőknek a belföldiekkel szemben nem biztosítanak külön jogokat, számos – a jugoszláv időből fennmaradt – bonyolult jogszabály nehezíti az eligazodást. Nehezen átláthatóak az engedélyezési eljárások, a csődeljárások átlag 3,1 évig tartanak és a hitelező a kintlévőség 26%-ára számíthat, az ingatlanok bejegyzése - a vizsgált 145 ország közül a leghosszabb ideig - átlag 956 napig tart. Nincs ingatlan és ingóság zálogjegyzék. A jogalkalmazásban – főleg a helyi hatóságok szintjén – sok az informális döntés, a privatizációs és koncessziós pályázatokon sokszor felmerül a gyanú, hogy a hazai pályázókat részesítik előnyben, a külföldi befektetőt esetenként sajtókampánnyal lejáratva próbálják kiszorítani. A Világbank segítségével folyik az ingatlan nyilvántartások digitalizálása és az Internetes hozzáférés kialakítása. A privatizáció akadályai közt említhetőek a magas induló árak, az erős szakszervezetek, a rendezetlen ingatlan tulajdonviszonyok,
a nehezen megszerezhető építési és egyéb engedélyek, az eladósodottság, a drága munkaerő.

Zágrábi külgazdasági Irodánk tapasztalatai alapján a legkritikusabb területek az ingatlanokkal kapcsolatosak

• Ingatlanvásárlás engedélyezése

Annak, aki nem jegyez be horvát céget, hanem magyar jogi, vagy természetes személyként - viszonossági alapon - kíván ingatlant vásárolni, súlyos kockázatokkal kell szembenéznie. A horvát Igazságügyi Minisztérium több éves késedelemmel adja csak meg az ingatlanszerzési engedélyt, eleve megtagadja, ha rendezetlenek a tulajdonviszonyok (ez gyakran előfordul Horvátországban), illetve ha engedély nélkül épített ingatlanról van szó. Mivel a közigazgatási hivataloknak, helyi gazdasági érdekekre hivatkozva, Magyarországon is joga van megtagadni a hozzájárulást külföldiek ingatlanvásárlásához, e lehetőséget - a viszonosság elve miatt - Horvátországban sem lehet kizárni.
Az engedély nélkül az adás-vételnek nincs jogi érvénye, elveszhet a foglaló.

• Telekkönyvi bejegyzés

Horvátországban két nyilvántartás létezik: telekkönyv és kataszter. Folyamatban van az ingatlan nyilvántartás digitalizálása, a restanciák feldolgozása, az „elektronikus földkönyv” Interneten már részlegesen hozzáférhető (www.pravosudje.hr ⇒ digitalne zemljisne knjige). Az ingatlanszerzést - amíg az egységesítés folyik - mindkét nyilvántartásba be kell jegyezni. Mivel a két nyilvántartás eltérhet, vásárlás előtt helyi szakértőkkel (ügyvéd, ingatlanközvetítő) célszerű az ellenőrzést, illetve
a bejegyzést intéztetni. A bejegyzés feltétele az ingatlanszerzési engedély és az ingatlanforgalmi adó megfizetése.

• Építési engedélyek

Rendkívül hosszadalmas és bonyolult, több évig is elhúzódhat az építési, felújítási engedélyek kijárása. A 2004. évi Területrendezési törvény és a „Védett tengerpart menti terület rendezéséről és védelméről szóló rendelet” alapján át kellett dolgozni, de még sok helyen nem hagyták jóvá a megyei és önkormányzati területrendezési terveket. Ezek hiányában építési engedély nem adható ki, mert például korábbi építési övezeteket tiltott övezetté minősítenek. Különösen megszigorították az Adria partján történő építkezés feltételeit, védettnek nyilvánítva a szigetek teljes területét, a szárazföld partvonaltól számított 1000 méteres, továbbá a tenger 300 méteres sávját, megtiltották az építést a 70 méteres parti sávban. Az országban százezerre tehető az engedély nélkül épült ingatlanok száma. Precedensként - Vir szigeten sok magyart is érintve - leromboltak néhány száz engedély nélkül épült családi házat, nyaralót. Az elvi és a kivitelezési engedélyeket sokszor informális szempontok szerint bírálják el. Nagyobb beruházásoknál környezetvédelmi hatástanulmányt is kell készíteni, a terveket 30 napra nyilvánosan kifüggesztik, és az észrevételeket bizottságok, hatóságok mérlegelik. Fontos ezért a beruházás helyszínének megfelelő kiválasztása, ahol az önkormányzat együttműködő.

• Ingatlan-hasznosítás

Csalódhatnak azok, aki bérbeadás céljára vásárolnak saját nevükre ingatlant. A Vendéglátói tevékenységről szóló törvény szerint vendéglátói tevékenységet (étel készítése, felszolgálása, szálláshely-nyújtás) csak kereskedelmi társaságok, egyesületek és egyéni vállalkozók (obrtnik), magánszemélyként pedig kizárólag horvát állampolgárok folytathatnak. Külföldi személy saját ingatlanját kizárólag úgy adhatja bérbe, ha az illetékes fővárosi, illetve megyei közigazgatási hivatalnál egyéni vállalkozóként regisztráltatja magát, vagy saját céget jegyeztet be, és annak nevére veszi az ingatlant!