Külkereskedelem-technikai tudnivalók

Külkereskedelmi engedélyezési rendszer, kereskedelmi minták és ideiglenes import szabályozása

A Horvátországgal kereskedő vállalkozások számára a legfontosabb jogszabály a kereskedelmi törvény (Zakon o trgovini, Narodne Novine, 49/03). E törvényt csakúgy, mint a vámtörvényt a 1999-ben hozták a Világkereskedelmi Szervezet elveivel összhangban. Horvátország 2000. november 30-ától tagja a WTO-nak.

A kereskedelmi törvény rendelkezik a belkereskedelmi tevékenység (nagykereskedelem, kiskereskedelem, közvetítő kereskedelem, árutőzsde, ügynöki kereskedelem, franchise, raktározás stb.), valamint a külkereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről, az export és import védelmét szolgáló eszközökről, köztük az engedélyezésről, az antidömping eljárásról, a kereskedelmi tevékenység korlátairól, a tisztességtelen piaci versenyről, valamint a piacfelügyeletről.

Külkereskedelmi tevékenységet mindazon jogi és természetes személyek folytathatnak, akik a horvát cégbíróságon (Trgovacki sud) tevékenységként a külkereskedelmet bejelentették. A kereskedelmet folytató vállalkozások a piaci versenyben egyenjogúak, állami szervek csak a kereskedelmi törvényben előírt esetekben korlátozhatják a piaci megjelenés szabadságát. Tiltott az olyan viselkedés, amely ellentétes a kereskedelmi szokásokkal, vagy sérti a piaci szabadságot és egyenlőséget.

Horvátországba áru csak akkor hozható be, ha az megfelel a horvát forgalomba hozatali előírásoknak, rendelkezik az előírt okmányokkal (export-importengedély, egészségügyi, állategészségügyi vagy növény-egészségügyi bizonyítvány, származási bizonyítvány, minőségi bizonyítvány, címkézés stb.). A forgalomba hozatali engedélyezést részben jugoszláv időkből származó előírások szabályozzák, a bevizsgálás általában több intézetnél elvégeztethető. A bevizsgálást az importőr feladata, de az exportőr is kérheti.

Gépkocsik, készülékek, berendezések és más tartós fogyasztási cikkek importja esetén az importőrnek – közvetlenül vagy más vállalkozó bevonásával – biztosítania kell a szervizszolgálatot, illetve
az alkatrészeket. Az általános minőségi és garanciális előírások betartását, a piacfelügyeletet és a fogyasztók védelmét az egységes Állami Felügyelet látja el. Az egyes konkrét termékek beviteléhez és forgalomba hozatalához szükséges engedélyek fajtájáról, tartalmáról és azok beszerzésének helyéről (a vámtarifaszám alapján) részletes tájékoztatás található az EU Bizottság által kezelt „Market Access Database” honlapon: http://mkaccdb.eu.int.

A horvát piac védelme érdekében lehetőség van az import korlátozására, ha adott termékből a túlzott behozatal veszélyezteti a hazai termelést. A horvát kormány nem diszkriminatív (származási országtól független) védőintézkedéseket vezethet be, amelyek hatálya legfeljebb nyolc évre terjedhet. Kivételesen importkontingenseket is alkalmazhatnak. Az importengedélyezés a nemzetközileg szokásos szűk termékkörre terjed ki.

Antidömping eljárást az exportőr országában szokásosnál alacsonyabb áron importált, a hazai termelést veszélyeztető árura lehet kezdeményezni a horvát Gazdasági Minisztériumnál. Kompenzációs illeték vethető ki a hazai termelés védelmében, ha az exportőr országában szubvencionálják a termelést vagy a kivitelt. A piacvédelem kérdéseiben az Állami Versenyhivatal (Agencija za zaštitu tržišnog natjecanja) illetékes.

A horvát behozatal a nemzetközi összehasonlításban liberalizált, az engedélyezés a nemzetközileg szokásos, különleges külkereskedelmi ügyletekre, valamint az érzékeny termékekre vonatkozik. Ellenérték megfizettetése nélküli export, vagy import (segély) csak minősített esetekben (nemzetközi egyezmények, segély stb.) valósítható meg. Az általános engedélyezési hatóság a horvát Gazdasági Minisztérium.

• Különleges külkereskedelmi ügyletek engedélyezése

 Ideiglenes export, illetve import csak meghatározott időre és céllal történhet. A feldolgozásra ideiglenesen exportált/importált termék – külön engedély alapján – a késztermékkel is kifizethető.
 Ideiglenesen vámkezeltethető az üzleti tevékenység céljából bérelt vagy lízingelt berendezés is.
 Reexport céljából a kereskedő szabadon vásárolhat, importálhat, vagy ideiglenesen importálhat árut külföldről, illetve a külföldön vett árut közvetlenül eladhatja külföldre.
 Engedélykötelesek a kompenzációs ügyletek is.
 Konszignációs raktárak létrehozását a vámtörvény szabályozza.

• Termékimport-engedélyezés

Az érzékeny termékek – köztük a nemzetbiztonsági, egészségügyi, állat- és növényvédelemi, környezetvédelemi termékek, a veszélyes hulladékok, a művészeti cikkek, vagy a nemesfémek – importját a Narodne Novine 2001. december 27-i 118. számában megjelent kormányrendelet szabályozza. A jogszabály pontosan felsorolja az exportban és importban jelenleg engedélyköteles termékeket, megnevezi az engedélyező hatóságokat, az engedélyezési eljáráshoz szükséges adatokat. A rendeletben szereplő vámtarifaszámok követik a brüsszeli vámtarifa-osztályozási rendjét.

A kormányrendelet alapján engedéllyel importálható, illetve exportálható termékeket az alábbiak:

• Engedély alapján exportálhatók a korállok és hasonló termékek (tarifaszám: 05.08), meghatározott szervetlen és szerves vegyi termékek (26.12, 28.44, 28.45, 29.04, 29.20), továbbá egyes vegyipari termékek (tarifaszám: 36.01, 36.02, 36.03), postai bélyegek, értékpapírok (49.07), kőből és ásványi anyagokból készített termékek (68.15), arany, ezüst, platina, fémpénzek (71.08, 71.09, 71.10, 71.11, 71.18), nukleáris technika (84.01), speciális szállítóeszközök (86.09), nehézfegyverek, fegyverek és az ezekhez tartozó felszerelések (87.10, 89.06, 93.01, 93.02, 93.03, 93.04, 93.05, 93.06, 93.07,), festmények, képek, kőnyomatok, eredeti szobrok, különböző gyűjtemények, 100 évnél régebbi tárgyak (97.01, 97.02, 97.03, 97.05, 97.06).
• Az előző pont szerinti termékek importjához is engedély kell – kivéve a 05.08, 71.09, 71.10, 71.11, 97.01, 97.02, 97.03, 97.05, 97.06 tarifaszámúakat –, valamint a tűzszerészeti termékeket (36.04), adó-vevőket, radar készülékeket (85.25, 85.26).
• Importengedély kell egyes fémhuzalokra, rudakra, csövekre (72.13, 72.14, 73.04, 73.06), drótszövetekre, hálókra, fémkerítésekre (73.14), bizonyos műtrágyafajtákra (3102 és 3105 árukörben), ha a termékek a WTO-n kívüli országokból származnak.
• Fenti áruk exportjára és importjára a horvát Gazdasági Minisztérium, a horvát katonai és rendőri felszerelések és fegyverek importjára a Honvédelmi, illetve Belügyminisztérium, a kereskedelmi jellegű fegyverzet exportjára és importjára tárcaközi bizottság állásfoglalása alapján a Gazdasági Minisztérium, a művészeti tárgyak, régiségek és gyűjtemények exportjára a Kulturális Minisztérium, a radar készülékek, adó-vevők importjára a Horvát Telekommunikációs Intézet, radioaktív termékek exportjára és importjára az Egészségügyi Minisztérium adja ki az engedélyt.
• Ugyancsak engedély szükséges a mirigyek és más szervek (30.01), emberi és állati vér
  (30.02), egyes 30.03, 30.04 tarifaszámú gyógyszerek, más gyógyszerészeti áruk (30.06), valamint orvosi műszerek és felszerelések (90.1890) importjához is, amelyet az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium ad ki.
• Az importengedély-köteles áruk körébe tartoznak az orvosi (90.1831) és egyes speciális felhasználású műszerek (90.2511–19), amelyek esetében a Mérés és Szabványügyi Állami Intézet adja ki az engedélyeket.
• Az export- és importengedély-köteles áruk körébe tartoznak azok az anyagok, amelyek a Kábítószer Listán és azok az anyagok, amelyek a Vegyi Fegyverek fejlesztése, termelése, gyártása és használata tilalmának és megsemmisítésének Konvenciója listáján, valamint
  az ózonréteget károsító anyagok listáján szerepelnek, amelyekre ugyancsak kiterjed az export- és importengedély-köteles árukról szóló rendelet. Engedélyező az Egészségügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium.

Az engedélyek kiadására általában 15 napon belül kerül sor (bizonyos esetekben a jogszabályok hosszabb határidőt írnak elő).

Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége

A horvát vámrendszert a WTO-ba való belépéssel modernizálták, mérsékelték a legnagyobb kedvezmény elve (MFN) alapján kiszabandó, általános vámokat. Kialakították a szabadkereskedelmi megállapodások alapján alkalmazandó, csökkentett vámok kezelésre szolgáló rendszert.

• Vámtörvény

A hatályos 1999. évi horvát vámtörvényt (Carinski zakon, Narodne Novine, 78/99, 94/99) szerint a WTO tagországaira alkalmazott MFN-importvámok ad valorem jellegűek, de a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre mennyiségi kiegészítő vámot is kell fizetni. Az exportra a gyakorlatban csak ritkán, eseti jelleggel vetnek ki vámot (pl. kukorica, ha hiány mutatkozik).

A WTO-megállapodás végrehajtásaként Horvátország az ipari termékek általános vámjait 2000. július 1-jén mérsékelte, majd ezt követően 5 év alatt fokozatosan 5 % alá csökkentette.
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre (búza, tejtermékek, hús stb.) 2000-ben kialkudott vámcsökkentések is életbe léptek.

• Vámtarifatörvény

„A vámtarifáról, a WTO-országokból származó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kvótaelosztásáról, valamint a szabadkereskedelmi megállapodást aláíró országokra vonatkozó vámkvótákról szóló, többször módosított 2002. évi törvény” (Narodne Novine, 2001. december 19-i 113. száma), már a brüsszeli kombinált nómenklatúrát alkalmazza, így nyolc számjegyig azonos a magyar rendszerrel is. A 13 hasábos vámtarifa a legnagyobb kedvezményes oszlopon kívül 12 oszlopban adja meg az Európai Unióból, az EFTA-ból, valamint a többi szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá eső országból származó áruk vámjait. Alkalmas konkrét cikkek származási országok szerinti vámelőnyeinek értékelésére is.

A vámtarifa a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek egy részénél – piacvédelmi céllal – a százalékos értékvámhoz hozzáadódó speciális – mennyiségi kiegészítő – vámot is előír, valamint megadja a vám maximális kivethető szintjét:

például: 0709.3000 padlizsán 12 %+14,4 EUR/100 kg, max. 25 %

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vámszintje nemzetközi összehasonlításban magas, szélső értékként (pl. marhahúsra, uborkára, egyes borfajtákra) 50%-os nem szabadkereskedelmi vámok is előfordulnak Az ipari termékek esetében a vám lényegesen alacsonyabb. A szabadkereskedelmi megállapodásoknál jellemző a 0%-hoz közelítő ipari vámszint.

Az egyes szabadkereskedelmi viszonylatokra vonatkozó preferenciális vámkvótákat is a vámtarifa-rendelet tartalmazza, és származás értelmezésre is magyarázatokkal szolgál.

• Az Európai Unió és Horvátország kereskedelmi megállapodása

A Stabilitási és Társulási Megállapodás alapján Horvátország és az EU között 2002. január 1- jén lépett életbe a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás. Ennek alapján az EU piaca Horvátország számára gyakorlatilag kvóta és vámmentessé vált, míg a horvát vámok fokozatos csökkentésére 2007. január 1-ig került sor.

• Váminformációk az interneten

A www.carina.hr internetes honlapon több nyelven tájékoztató található a vám-tudnivalókról,
az egyes termék-csoportok kereskedelmére vonatkozó előírásokról. Magyar nyelven itt az utasforgalmi tudnivalók is elolvashatóak. A vámtarifák keresésére csak horvát nyelven nyílik lehetőség a www.carina.hr/carinska tarifa weblapon.

Az importtermékeket a vámokon kívül ÁFA és jövedéki adó is terheli, amit az importőrnek a vámkezeléskor kell kifizetni. Az áfát az áru importvámmal és a jövedéki adóval megnövelt értékére kell megfizetni. (Lásd még a 3.4. pontot)

Magyar exportot kísérő okmányok (horvát követelmények szerint)

A vámkezelést – az előzőekben említettek szerint – általában a horvát importőr kezdeményezheti. Külföldi exportőr csak kivételesen, például ideiglenes jelleggel kezeltethet vámárut. A procedúra megfelel a nemzetközi szokásoknak: a beléptető határvámhivatal vámbiztosíték megkövetelése mellett az árut a területileg illetékes belföldi vámhivatalhoz továbbítja, ahol a vámkezelés történik. A nemzetközi gyakorlatban ismert egységes vámokmányt (SAD) használják, illetve megkövetelik és elfogadják a nemzetközileg alkalmazott kísérő okmányokat (EUR1, ATA Carnet, exportszámla stb.). Külön eljárási rend vonatkozik a tranzitszállításokra, a vámraktározásra, vagy például a vásári áruk ideiglenes behozatalára. Speditőr alkalmazása szinte minden esetben célszerű, illetve elkerülhetetlen.

Nemzeti szabványok, forgalomba-hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények
(pl. elektronikus cikkek, fogyasztási és élelmiszeripari cikkek)

Az EU jogharmonizáció keretében Horvátország folyamatosan veszi át az EU szabványait, de mindaddig, míg tag nem lesz szükséges a horvátországi bevizsgálás, illetve akreditáció.

• Az áruk forgalomba hozatalához szükséges minőségi tanúsítványok

Horvátországban számos termék a forgalomba hozatal, gyakorlatilag a vámkezelés előtt
bevizsgálás köteles. Az egészségügyi bevizsgálás valamennyi élelmiszerre, valamint emberi testtel közvetlenül érintkező termékre, műszaki cikkre vonatkozik (pl. mosó- és mosogatószerek, öltözék, lábbeli, háztartási elektromos termékek stb.).

A bevizsgálás a szabványokkal való összevetéssel történik. Horvátország 1991-ben átvette az egykori Jugoszláviától örökölt szabványtörvényt (Zakon o preuzimanju Zakona o standardizaciji – Narodne Novine, 53/91), melyet a későbbiek folyamán önálló jogszabállyal helyettesítettek (Zakon o normizaciji - Narodne Novine, 163/03). Ezt a törvényt kiegészítik még a következő jogszabályok:
• Akreditációról (NN 158/03)
• Mérésekről (NN 163/03)
• Az árucikkek általános biztonságáról (NN 158/03)
• A termékek műszaki előírásairól és megfelelősségéről (NN 158/03)

A bevizsgálás díja élelmiszerek esetén általában kis összegű, így a termék kereskedelmi árára nincs jelentősebb hatása. A műszaki cikkek bevizsgálásánál a díj már számottevő lehet adott típusra, igaz a bizonylat akár 3–5 évig is érvényes. Bevizsgáláskor nem fogadják el a külföldi tanúsítványokat, de ezek bemutatása felgyorsíthatja az eljárást.

Műszaki cikkek bevizsgálást a külföldi cég is megrendelheti, de a bevizsgálást ekkor is célszerű a horvát importőrrel elvégeztetni, mivel az engedélyt a forgalmazó nevére állítják ki.

• Minőségbevizsgálás

A minőségbevizsgálás két lépcsőben történik. A szállítást megelőzően az Állami Felügyelet
által felhatalmazott valamelyik bevizsgáló intézethez mintát kell küldeni. A felhatalmazott bevizsgáló intézetek adatait a termék jellegétől függően lehet megkérni az Állami Felügyelettől. A bevizsgálás eredményeként kiadott bizonylat meghatározott időre vagy mennyiségre szól. Az Állami Felügyelet az elbírálásért díjat számít fel. A bevizsgálási díjakat
az intézetek határozzák meg (élelmiszerekre vonatkozóan ezer kuna, műszaki árukra 8–10
ezer kuna is lehet).

Az áru Horvátországba történő beléptetésekor kerül sor a második, a mintával való azonosságot megállapító bevizsgálásra. Ezért minden tétel után díjat számítanak fel.

BEVIZSGÁLÁS-KÖTELES TERMÉKEK LISTÁJA

1. Hús és hústermékek,
2. Halak, rákok, kagylók, tengeri sün, békák, teknősbékák, csigák és az ezekből készült termékek,
3. Tej, tejtermékek, tejoltó,
4. Jégkrém, jégkrém alapanyaga és fagyasztott desszert,
5. Tojás és tojásból készült termékek,
6. Gyümölcs, zöldségféle, gombák és ebből készült termékek
7. Kávé, ebből készült termékek és pótanyag,
8. Tea,
9. Fűszerek, fűszer-kivonatok és fűszer-keverékek,
10. Mustár,
11. Konyhasó és tartósító só,
12. Levesek, leves-sűrítmények, mártás-sűrítmények és ételízesítő,
13. Sütőipari élesztő, sütőpor, pudingpor,
14. Gabona, malomipari termékek, pékáruk, tészták és gyorsfagyasztott tészták,
15. Kekszek és hasonló termékek,
16. Étolaj és növényi eredetű zsírok, margarinok és majonéz, valamint hasonló termékek,
17. Cukor és más édesítők,
18. Méz és más méhészeti termék,
19. Kakaó, krém, cukorka és ezekhez hasonló termékek,
20. Bor,
21. Alkohol és tömény szeszesitalok,
22. Sör,
23. Üdítőitalok,
24. Ecet és ecetsav,
25. Fehérjetermékek és az élelmiszeriparban használatos fehérjetermékek keveréke,
26. Állati takarmány és háziállat-eledel,
27. Dohány,
28. Háztartási és hasonló alkalmazású villamos készülékek,
29. Háztartási és hasonló alkalmazású elektronikai készülékek,
30. Hordozható villanymotoros szerszámok,
31. Megszakító transzformátorok és biztonsági transzformátorok,
32. Villamos és villamos-energetikai szigetelt vezetékek és kábelek,
33. Villanykörtenyak,
34. Neoncsöves világítótestek,
35. Villamos kapcsolók,
36. Irodai írógépek, számológépek, fénymásolók, valamint kereskedelmi, vendéglátó- ipari és szállodai szolgáltatási pénztárgépek,
37. Háztartási és hasonló alkalmazású gázkészülékek,
38. Gépkocsi gumiabroncs,
39. Mezőgazdasági felszerelések,
40. Kézi és hordozható tűzoltó készülékek,
41. Szelepes propán- és butángáz acélpalackok és palackok műszaki gázokhoz,
42. Vetítéstechnikai eszközök és filmvetítőgép,
43. Cement,
44. Betonadalékok,
45. Betonhoz és aszfalthoz darabos kő-adalékanyag,
46. Tetőcserép és tégla,
47. Vízszigetelő anyag vízhatlanított ásványi kátránnyal és kátrányszalaggal,
48. 1 méternél hosszabb beton csatornacsövek,
49. Típustervű építészeti szerkezeti elemek,
50. Faforgácslemez-lapok,
51. Bútor,
52. Textil és textiltermékek,
53. Természetes és műbőr termékek (cipők és divatáru termékek),
54. Cseppfolyós kőolajszármazék üzemanyag,
55. Sugárhajtású motorok üzemanyaga.

Élelmiszer bevizsgálása történhet pl. az eszéki Élelmiszer Ügynökségnél ( www.hah.hr ).

• Egészségügyi bevizsgálás

Az egészségügyi bevizsgálás szintén kétlépcsős. A szállítást megelőző előzetes bevizsgálás
költsége 200–2000 kuna/minta. A második, azonosító vizsgálatra szintén az áru Horvátországba történő beléptetésekor kerül sor. Itt tételenkénti alapdíj és a mennyiségtől függő összeg fizetendő.

• Állat-egészségügyi ellenőrzés

A horvát állat-egészségügyi Törvény (Zakon o veterinarstvu, Narodne Novine, 70/97) rendezi
az állatok, a vágóállatok, az emberi étkezési, gyógyszeripari vagy mezőgazdasági célú nyers, illetve feldolgozott állati eredetű termékek, ideértve a halak, a tej, a tojás, a méz, a nyersbőr, a gyapjú stb. vizsgálatának kérdéseit. A jogszabály 15 veszélyes és 90 egyéb betegségre ír elő vizsgálatot.

A határállomásokra a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Állategészségügyi Igazgatóságának határ-felügyeleti osztálya (Odjel granične inspekcije), küldi és nevezi ki az állat-egészségügyi felügyelőket.

Állatok és állati eredetű termékek kivitele, behozatala és Horvátország területén történő
tranzitszállítása esetén az egészségügyi ellenőrzés főbb szabályai a következők:

 Állatok, és állati termékek importja, valamint tranzitszállítása csak az erre kijelölt, állat-egészségügyi bevizsgálás lehetőségével rendelkező határátkelőhelyeken (pl. Goričan, Terezino Polje) történhet, ahol a felügyelő állategészségügyi bizonylatot, import, illetve tranzit engedélyt ad ki. A szállítmánynak a magyar hatóság által kiállított nemzetközi állategészségügyi bizonyítványokkal kell rendelkeznie.

 Zárt szállítóeszközben történő tranzit esetén a bevizsgálás nem kötelező. Ilyenkor a szállítóeszközt belépéskor vámzárral le kell zárni, amit kilépéskor ellenőriznek. A patás, illetve a páros ujjú patás állatokat egyenként, a felügyelő által lebélyegzett címkével kell ellátni.

 Élő állatok importja esetén általában kötelező a karantén, kivéve a vágóállatokat
(patások, páros ujjúak, baromfi és nyúl), amennyiben a vágás az importtól számítva három napon belül történik, és, ha a származó országban nincs fertőzési veszély.

Az állategészségügyi vizsgálat, a karanténba történő elhelyezés és megfigyelés költségeit a vámkezelés kérelmezőjének (általában az importőrnek) a határon kell megfizetnie.

• Növény-egészségügyi ellenőrzés

A horvát növényvédelmi törvény (Zakon o zaštiti bilja, Narodne Novine, 10/94) a növények,
növényi termékek, a kártevők, a növényvédőszerek és ezek alkalmazására szolgáló eszközök,
a karanténba helyezés kérdéseit rendezi import és tranzit esetén. A mezőgazdasági és erdészeti miniszter rendeletben határozza meg a növényvédő szerek felhasználásának felügyeletével kapcsolatos szabályokat.

A növényvédelmet a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Növényegészség Felügyeleti Osztálya (Odjel granične inspekcije) küldi és nevezi ki a határállomásokra (pl. Goričan, Terezino Polje) a növényvédelmi felügyelőket.

Növények kivitele, behozatala és Horvátország területén történő tranzitszállítása esetén az egészségügyi ellenőrzés főbb szabályai az alábbiak:

 Növények exportja, importja és tranzitszállítása csak az erre kijelölt, növény- egészségügyi bevizsgálás lehetőségével rendelkező határátkelőhelyeken, illetve postai vámhivatalokon keresztül történhet, ahol a felügyelő növény-egészségügyi bizonylatot
ad ki.

 A Horvátországba érkező, fertőzés illetve kártevő hordozására alkalmas terméknek az exportőr ország hatósága által kiállított, a nemzetközi konvencióknak megfelelő növény-egészségügyi bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.

 Zárt szállítóeszközben történő tranzit esetén a bevizsgálás nem kötelező. Ilyenkor a szállítóeszközt belépéskor vámzárral le kell zárni, amit kilépéskor ellenőriznek.

 Növényvédő szerek forgalmazásához, vagy importjához a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium engedélye szükséges, amelyet kizárólag horvát jogi személy kérelmezhet. Növényvédő szer csak a gyártó eredeti csomagolásában hozható forgalomba, amelyen horvát nyelven fel van tüntetve az engedélyre való hivatkozás, a használati utasítás és más, jogszabályokban előírt adatok, köztük az importőr neve.

A határon történő növény-egészségügyi vizsgálat, a karanténba történő elhelyezés és megfigyelés költségeit az elvámolást kezdeményező személynek (általában importőrnek) kell megfizetnie. A díj mértékét a kormány határozza meg.

• Termékgarancia és szavatossági előírások

A jelenlegi jogszabályok szerint minden bonyolult műszaki, a felhasználóra, vagy más
személyre, illetve a környezetre veszélyes terméket horvát nyelvű használati utasítással kell ellátni. E termékek konkrét körét jelenleg számos rendelkezés, összetett módon határozza meg. Azon termékekhez, amelyekhez garancialevél kiadása kötelező, használati utasítást is kell mellékelni.

Azon termékeket, amelyeket garancialevéllel kell ellátni, még szintén egy, a volt Jugoszláviától átvett rendelet (Naredba o određivanju proizvoda za koje je potreban jamstveni list, tehnička uputa i popis ovlaštenih servisera, te o najmanjem trajanju jamstvenog roka - Službeni list SFRJ 5/78) határozza meg.

E termékek a következők:

elektromos háztartási gépek, hűtő- és fűtőberendezések, házi mérlegek, zenei- és videó-berendezések, hangszerek, távközlési végberendezések, telefonok, fényképezőgépek, bútorok, irodai- és számítógépek, órák, sportfelszerelések, sport- és vadászfegyverek, gépkocsik és munkagépek, ezek motorjai, alkatrészei, gumiabroncsai, csónakok, valamint orvosi és hasonló jellegű berendezések.

A garancialevél tartalmát az Állami Szabvány- és Mérésügyi Hivatallal (Državni zavod za normizaciju i mjeriteljstvo) kell egyeztetni. A garancialevélen fel kell tüntetni a javítási és alkatrészellátási garancia idejét, meg kell adni a horvátországi garanciális szervizek listáját.

A rendeletben meghatározott garanciális idő terméktől függően 6–24 hónap. A garantált javítási határidőt a törvény legalább 3 – de például a háztartási elektromos gépek zöménél legalább 7 - évben határozza meg. A konkrét termékre vonatkozó részletekről célszerű megkeresni a horvát Állami Szabvány- és Mérésügyi Hivatalt.

• Hatályos piacvédelmi intézkedések

A WTO-tagság elnyerése óta Horvátország csak ritkán és kivételes esetekben alkalmaz
piacvédelmi intézkedéseket. Jelenleg is érvényben lévő ilyen intézkedés: az élőállatok, állati
termékek import- és tranzittilalma

A horvát Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium a különböző állati betegségek
(sertéspestis, száj- és körömfájás, BSE, madárinfluenza, stb.) behurcolása, továbbá járvány megelőzése érdekében tart fenn import- és tranzittilalmat bizonyos származási helyekről érkező élőállatokra, állati termékekre. A származási országok listáját időről időre módosítják.