Ország információ

Általános információk

Hivatalos megnevezés: Horvát Köztársaság
Államforma: parlamentális köztársaság
Főváros: Zágráb (Zagreb)
Terület: 56 542 km2
Népesség: 4 489 409 fő (2009)

Nemzetiségi megoszlás: horvát (89,6 %), szerb (4,5 %), egyéb (5,9% - magyar, bosnyák, szlovén, cseh, olasz)

Vallási megoszlás: római katolikus (87,8 %), ortodox (4,4 %), muzulmán (1,3 %), egyéb (7,5 %)
Hivatalos nyelv: horvát (latin írás)
Klíma: mediterrán és kontinentális
Államfő: Stjepan Mesić köztársasági elnök
Miniszterelnök: Ivo Sanader
Hivatalos pénznem (kód): Kuna (HRK) 1kuna=100 lipa

Jelentősebb városok: Split, Rijeka (Fiume), Osijek (Eszék), Zára, Pula, Karlovac, Slavonski Brod (Bród) Dubrovnik (Raguza)

Nemzetközi repülőterek: Zágráb, Split, Dubrovnik, Pula, Zadar. Fontosabb kikötők: Rijeka, Zadar, Korcsula, Split, Dubrovnik.

A horvát gazdaság főbb mutatói, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

Horvátország gazdasága az utóbbi évek szerkezeti reformjának köszönhetően növekedési pályára állt. 2008-ban a gazdasági fejlődés üteme 5,6 százalékra gyorsult, elsősorban a feldolgozóipar, a lakossági fogyasztás, a pénzügyi szektor bővülésének és a turisztikai bevételek növekedésének köszönhetően. Az Eurostat kimutatása szerint 2008-ban Horvátország 1 főre jutó GDP-je vásárlóerő paritáson számolva elérte az EU átlag 52 százalékát.

Az ipari termelés 5,6 százalékkal, ezen belül az élelmiszeriparé 5 százalékkal, a fémiparé 15,7 százalékkal, a vegyiparé 1,2 százalékkal nőtt, az építőipar teljesítménye 2,4 százalékkal bővült. A kiskereskedelmi forgalom a folyamatosan emelkedő életszínvonal hatására 9,3 százalékkal nőtt, ami a 2006 évi ütem közel kétszerese. A turizmus bevételei folyamatosan növekszenek, 2008-ban elérték a 7 milliárd eurót.

A munkanélküliség mérséklődött, és növekszik a foglalkoztatottság is. Az infláció üteme, és az államháztartás hiánya 3 százalék alá csökkent. Az államadósság a GDP 44,1 százaléka. Az ország hitel-kockázati besorolása a FitchRatings, a Standard&Poor's, a Moody's szerint BBB-, BBB, ill. Baa3. Az ország külső adóssága a tavalyi évben (32,9 Mrd EUR) megközelítette a GDP 88 százalékát. A vállalatok adósságállománya emelkedett, elsősorban külföldről vontak
be hitelt.

A gazdaság még szerkezeti gondokkal küzd, nincs versenyképes ipar, gyenge a mezőgazdaság. A külföldi termelő befektetések elmaradásával még nem alakult ki a szocialista nagyvállalatok helyébe lépő modern nagyipar, az ipari cégek többsége veszteséges.
A mezőgazdaság csak néhány termékből önellátó, a termelés kis parcellákon, rossz hatékonysággal folyik. A földekről a háborús aknák eltávolítása még évekig eltart. Jelenleg a fejlődő idegenforgalom és a szolgáltatások (vasúti-, közúti tranzit, tengeri kikötői szolgáltatások) jelentenek reális kitörési lehetőséget és ezzel együtt versenyelőnyöket.

Horvátországban a 236 ezer gazdasági jogi személy közül 108 ezer aktív. Mintegy 21 ezer küzd likviditási gondokkal, és 8 ezerre tehető azon - döntően horvát kézben lévő - vállalkozások száma, amelyek kellő tőke híján nem képesek ellátni a belföldi igényeket. Mindez különösen jellemző az autó-, valamint az elektronikai iparra.

A még állami kézben lévő vagyon arányát 40 százalékra becsülik. Habár a Világbank 2008. évi jelentése szerint rohamosan javul az üzleti környezet - elsősorban a hitelhez való hozzájutás, valamint a tulajdonjog bejegyzés gyorsult fel - mégis számos akadály állja útját a befektetéseknek.

Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb import termékek

A horvát gazdaság egyik legkritikusabb területe a külkereskedelmi deficit több éve tartó, aggasztó mértéke és növekedése. Gyenge az export-teljesítmény, amelynek fő okai az elmaradt befektetések, az export-termékek alacsony versenyképessége, az agrárium állapota és a túlértékelt kuna. A 2006-ban meghirdetett export-ösztönző program, az ún. „export offenzíva” pozitív hatása sem érezhető még igazán.

Horvátország legfőbb kereskedelmi partnerei: Olaszország, Németország, Szlovénia és Ausztria.

A horvát import igények széles skálán mozognak, mivel még nem alakult ki a modern nagyipar, nincs a belső igényeket kielégítő termelő kapacitás. A háború sújtotta mezőgazdaság mindössze néhány termékből - tojás, mandarin, olíva, baromfi, bor - önellátó. Legfőbb importtermékei: élelmiszer, kőolaj- és kőolajszármazékok, elektronikai termékek és berendezések, közúti szállítóeszközök valamint vegyipari termékek.

Horvátország főbb import piacai: Olaszország, Németország, Oroszország, Kína, Szlovénia, Ausztria, Franciaország, Magyarország. A horvát import a fontos partnerek közül legdinamikusabban Kínából, az USA-ból, és a CEFTA országokból növekszik.

Horvátországnak 33 országgal van szabadkereskedelmi megállapodása, amelyek alapján az ipari termékek döntő része vámmentes, és alacsonyabb a mezőgazdasági termékek vámterhelése is. Magyarország EU-tagságával a korábbi szabadkereskedelmi megállapodást 2004. május 1-től az EU és Horvátország közötti kereskedelmi megállapodás váltotta fel. 2007. január 1- vel Horvátország megszüntette a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat is az EU-ból érkező
termékekre.

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

1993-tól 2007-ig 17,64 milliárd euró külföldi közvetlen tőke érkezett az országba. A legfontosabb befektető országok: Ausztria, Hollandia, Németország, Franciaország és Magyarország. A legtöbb külföldi befektetés a bankszektorba és a pénzügyi szolgáltatásokba, a távközlésbe, a vegyiparba (főleg a gyógyszeriparba) és az olajiparba történt. A többi befektetés a kereskedelembe, illetve az egyéb szolgáltatási szektorba irányult. Termelő beruházások alig történtek.

A Horvát Nemzeti Bank adatai szerint 2007-ben rekordösszegű 3,63 milliárd euró külföldi tőke érkezett Horvátországba. Legnagyobb része a pénzügyi szektorba irányult és elsősorban a bankok feltőkésítését szolgálta, amelyet a Horvát Nemzeti Bank írt elő 2007 nyarán.

Magyarország és Horvátország bilaterális kapcsolatai, külkereskedelem, tőkeáramlás

Kétoldalú kapcsolataink az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. Az áruforgalom az ezredforduló óta több mint ötszörösére nőtt, a magyar kivitel 2007-ben már meghaladta az 1 milliárd eurót.
Horvátországba jelenleg évente több mint 1100 magyar cég viszi ki áruit, illetve 400 importál onnan. A legfontosabb magyar exportcikkek: az állati és növényi termékek, az élelmiszerek, az ásványi termékek és energiahordozók, a vegyipari, műanyag és gumitermékek, a gépek, berendezések, járművek. Az importban jelentős tételt képviselnek az energiahordozók, a kőolajszármazékok, a cseppfolyós gáz és a polimerek.

Horvát statisztikai adatok szerint 2007-ben 173,2 millió euró értékű magyar beruházás valósult meg Horvátországban, ezzel az összes magyar befektetés értéke meghaladja az 1,1 milliárd eurót. A külföldi befektetők sorában Ausztria, Hollandia, Németország, Franciaország után Magyarország az 5. helyet foglalja el.

A befektetések elsősorban a kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltatási ágazatokban valósulnak meg. 2007-ben két jelentős magyar befektetés történt: a MOL megvásárolta a Tifon benzinkút hálózatát, illetve az OTP Leasing a Z Plus Leasing céget. A magyar tőkebefektetések egyik speciális területét jelentik a magyar állampolgárok (elsősorban tengerparti) ingatlan vásárlásai.

A Magyarországról Horvátországba irányuló befektetések közül a legjelentősebbek a MOL, az OTP Bank és a Dunapack befektetései. Ezek mellett a Zalakerámia szaniter üzeme, a Fornetti látványpékségei, a Duna-Dráva Cement cementüzemei, továbbá a Dalmácia Holiday Kft. jachtkikötői, szállodái említhetők.

A horvát tőke magyarországi akvizíciói nem jelentősek, a korábbi években az Agrokor mintegy 14 millió euróért vásárolta meg a fonyódi ásványvíz-palackozót, illetve a Baldauf fagylaltgyárat. A Magma cég két játék- és sportboltot létesített. A Horvát Nemzeti Bank statisztikája szerint 2007-ben 323 millió euró értékű horvát tőke érkezett Magyarországra, ami azonban csak pénzügyi tranzakciót takar.

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

A horvát gazdaság növekedési ütemének lehetséges mértékét az elkövetkezendő években mind a kül- és belföldi elemzők, illetve a horvát kormány is 4 és 4,5%-ban prognosztizálják.
Ez a tekintélyes mértékű növekedés lehetőséget teremt a magyar vállalatok számára az exportjaik bővítésére Horvátország irányába. További pozitív lehet az a tényező is, hogy mind a horvát kormány, mind a Horvát Nemzeti Bank meghirdetett prioritásai között szerepel a kuna jelenlegi túlértékelt árfolyamának megőrzése, ami további importra sarkalja Horvátországot.

Új lehetőséget jelenthet a magyar iparnak az, hogy a horvát tengerpart, a szárazföldi nagyvárosok további fejlesztése elengedhetetlenné teszi környezetvédelmi beruházások megvalósítását: elsősorban is az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés a lakossági hulladék feldolgozásának területén. Mivel az ilyen jellegű projekteket az Európai Unió az IPA fejlesztési programmal is támogatja, ezért ezek megvalósítása garantált. Az aktuális közbeszerzéseket a következő két internetes honlapon lehet megtekinteni: http://www.javnanabava.hr/defaulteng.aspx ill. a  http://ec.europa.eu/comm/europeaid/cgi/frame12.pl oldalon.

Export szempontjából a bővülő lakossági és turisztikai szektor fogyasztása miatt továbbra is perspektivikus exportágazatnak tekinthető az agráripari termékek valamint a tartós fogyasztási cikkek exportja. A horvát mezőgazdaság mindössze néhány termékből - tojás, mandarin, olíva, baromfi, bor - önellátó. Legfőbb importtermékei: élelmiszer, kőolaj- és kőolajszármazékok, elektromossági termékek és berendezések, közúti szállítóeszközök valamint vegyipari termékek.

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek

Horvátországban a klasszikus privatizációs időszak a végéhez közeledik. A nagyobb közszolgáltatók privatizációja – az energia-elosztó vállalatok kivételével - lassan a végéhez közeledik. A horvát kormány a privatizáción túl számos országos ill. helyi adókedvezménnyel, ipari parkok létrehozásával a zöld mezős beruházásokat ösztönzi. A teljes ipari parkok listája megtalálható a http://www.apiu.hr/home.aspx?pageid=54 honlapon.

Az ingatlanvásárlások, mint a befektetések egyik speciális formája az elmúlt évek negatív tapasztalatai alapján nagy körültekintést igényelnek. Az ügyletek többsége azt mutatja, hogy a horvát ingatlanbejegyzési eljárás és jogszabályi környezet ellentmondásai miatt az ingatlanok bejegyzései éveken át elhúzódnak, ami megakadályozza azt, hogy a horvát hatóságok a megvásárolt ingatlanra kiadják az építési vagy felújítási munkákra szóló engedélyt