Délkelet-európai régiós látlelet

A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSAI a Balkánt sem kerülték el; először Szerbiában, majd a Nyugat-Balkán többi országában is érezhetővé vált a krízis 2008 utolsó negyedében. Az idén a gazdaságkutatók szerint a GDP-növekedés drasztikus lassulása következik be. Délkelet-Európa számára ez az év a gazdaságról és a gazdasági problémák megoldásának a lehetőségeiről szól majd, mind a bel-, mind a külpolitika háttérbe szorul, illetve a gazdasági kérdéseknek lesz alárendelve. Kérdés, hogy a Balkán válságának milyen hatásai lesznek a magyar gazdaságra, illetve a régióban már tevékenykedő magyar gazdasági szereplőket hogyan érinti majd az ottani recesszió.

Délkelet-európai régiós látlelet
Jócskán lelassulhat a magyar exportdinamika, s a hazai működőtőke-befektetők is vélhetően általában kivárnak

Ma még nem jósolható meg pontosan, hogy milyen hatással lesz a magyar gazdaságra az elkerül- hetetlennek tűnő délkelet-európai gazdasági visszaesés. Szinte biztos az exportdinamika lassulása, az elmúlt évek imponáló, 30 százalékos vagy akár 100 százalékot is meghaladó növekedése nem ismétlődik meg. Jó hír lehet ugyanakkor, hogy a balkáni országok felvevőpiacainak zuhanó- repülése nem várható, „csak” keresletszűkülés prognosztizálható. A jelenlegi reális cél így a már elért pozíciók megtartása mellett egy lassú exportnövekedés, ez némileg kompenzálhatja a magyar kivitel nyugat-európai relációjú visszaesését.

A dinamikát lassít(hat)ja, hogy a védővámok folyamatosan csökkennek (Szerbia az idén el- kezdte a hatéves mérséklést az uniós országok viszonylatában, s Montenegró is több területen, például az élelmiszereknél vámcsökkentést léptetett életbe). Emellett a CEFTA-nak köszönhetően a nyugat-balkáni piac egységessé vált – számos példa van arra is, hogy a Vajdaságban működő magyar érdekeltségű cégek bonyolítják le a magyar exportot Bosznia, Montenegró vagy akár Macedónia irányába is.

Tőkekivitelünk a Balkán irányába a közeljövőben biztosan lassul, de ez nem jelenti azt, hogy magyar gyökerű multinacionális cégek ne hajtanának végre komoly – akár rekordnagyságú – befektetéseket. Ám a privatizációs akvizíciók és a zöld-mezős beruházások száma szinte biztosan csökkenni fog.

A magyar vállalkozóknak, főleg a kis- és középvállalkozásoknak még óvatosabban kell kereskedniük a balkáni országokkal – bár tény, hogy az elmúlt években is így tettek, komoly, megrázóan nagy összegű kinnlevőség igazából egy cégnél sem halmozódott fel, köszönhetően az ügyes, dörzsölt vajdasági magyar üzletemberek tanácsainak.

Mindennek fényében továbbra is helyes a magyar gazdaság- politika célkitűzése, hogy növelje jelenlétét ezeken a piacokon, így 2009-ben hazánk a régió három államának a vásárán is mint társország, illetve mint legfontosabb üzleti partnerország jelenik meg.

Nagyításhoz kattintson a képre

Országok, problémák, lehetséges kiutak
A régiót késleltetve érte el a válság, s van, aki szerint elkerülhető a recesszió, de ehhez reformok kellenek

Hogy a magyar vállalkozók minél eredményesebben tudjanak terjeszkedni, de legalábbis már meglévő piacaikat megtartani, nem árt tisztán látniuk, mire számíthatnak az elkövetkező időszakban a térség országaiban. Mert az egyes államokra jellemző társadalmi-politikai szimptómák, illetve tendenciák a gazdaságban is lecsapódnak, s esetünkben a magyar külgazdasági törekvésekre is hatnak.

TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK. A romló gazdasági helyzetben a várható életszínvonal-csökkenés első áldozata előreláthatólag éppen az a középosztály lesz, amelynek a helyzete az utóbbi években kezdett stabilizálódni. Társadalomkutatók szerint a válságnak akár komoly szociális következményei is lehetnek, sőt, az európai integrációs folyamatot is veszélyeztetheti. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a délkelet-európai országokban szinte mindenütt két számjegyű a munkanélküliségi ráta, sőt, egyesekben kirívóan magas, Macedóniában 35, Koszovóban pedig 60-70 százalék körüli. Félő, hogy a krízis következtében még a meglévő alacsony társadalmi kohézió is köddé válik.

LASSULÁS/RECESSZIÓ. Vladimir Gligorov, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének közgazdásza szerint a Nyugat-Balkán országai mind ugyanabba a hibába estek: a régió kormányai mindenütt szociálpolitikai és infrastrukturális projektekben gondolkodtak (bár az utóbbiakból elég kevés valósult meg), ahelyett, hogy a termelési kapacitásokat növelték volna.

Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Igazgatóságának a jelentése szerint az első válság-hullámnak a régióban nem volt az USA-ban vagy Nyugat-Európában kialakulthoz hasonló következménye, de a térség gazdasága most érkezik majd el abba a fázisba, amikor a recesszió hatásai elérik, legelőször is Törökországot, majd Horvátországot és Szerbiát. Valószínűsíthető, hogy ezen államokban mindent el fognak követni azért, hogy csökkenjen a költségvetési és a külkereskedelmi deficit, ám itt is – miként a régió többi országában – megmarad a külső finanszírozási kényszer minden banki szektoron kívüli ágazatban. E három országban az utóbbi években a külföldi adósság növekedése fel- gyorsult, és éppen most válik aktuálissá a törlesztő részletek visszafizetése. Így még sebezhetőbbé válnak, a nehezen elérhető hitel, a globális likviditási problémák nagyon komolyan fogják érinteni ezen országok reálgazdaságát.

Az Európai Bizottság szerint a nyugat-balkáni államok terveiben szereplő GDP-növekedésre vonatkozó számokat 2-vel, 3-mal el kellene osztani ahhoz, hogy reális számokat kapjunk 2009- re. A jelenlegi világpiaci ármozgások egyik oldalról infláció csökkentő hatásúak (energiahordozók, élelmiszerek), ugyanakkor a másik oldalról ezen országok kiviteli termékeinek olcsóbbá válása komoly gondot okoz majd az exportáló vállalatokon keresztül ezen államok költség- vetésének összeállításánál. Külön probléma a fémek világpiaci árának zuhanása, a csökkenő autógyártás és az építőipar visszaszorulása.

Szerbia és Macedónia húzóágazatain – az élelmiszer- és a nehéziparon – kívül nehézséget fog okozni a privatizációból származó bevételek kiesése, amely az elmúlt években a költségvetés jelentős hányadát adta.

Horvátország talán az EU közelsége, a turizmus regionális volta miatt 2009-ben egy pozitív nulla körüli növekedést is elérhet, de azt is csak akkor, ha megvon komoly szociális kedvezményeket, s ha csökkenti az államigazgatásban dolgozók reálbérét, valamint liberalizálja az ingatlanvásárlást – véli Vladimir Gligorov.

Albánia az egyedüli kivétel a régióban, hiszen a válságnak itt egyelőre nincs közvetlen hatása. Ennek oka, hogy a tőkepiac még a régió országaihoz képest is fejletlen, Tiranában nem létezik tőzsde, a kereskedelem a mai napig túlnyomó részben készpénzben történik. Azt azonban senki sem vitatja, hogy a külföldön dolgozó albán vendégmunkások hazautalásai drasztikusan csökkenni fognak (hivatalos adat szerint az átutalások Albánia GDP-jének 14 százalékát adják, ez nem hivatalos becslés alapján a 25 százalékot is eléri).

KÜLKERESKEDELEM. Az egyedüli orvosság a jelenlegi helyzetben a kivitel növelése lenne, ám ezen országok nem képesek exportjuk bővítésére, hiszen az élelmiszeripar, a nyersanyag-, a textil- ipari feldolgozás mind szűkülő kereslettel néz szembe. A külkereskedelmi hiány minden délkelet-európai ország jellemzője, ez ebben a helyzetben komoly következményekkel jár majd.

KIVÁRÓ BEFEKTETÕK. Mind Szerbiában, mind Horvátországban, mind Törökországban csökkent a külföldi tőke jelenléte. Mindenütt jellemző a külföldi befektetések kivárása, ez az egyik oka külföldi adósságuk további növekedésének.
Montenegróban például a GDP 40 százalékát biztosító podgoricai alumíniumkombinát sorsa és a tervezett nagy beruházási projektek fogják meghatározni az ország rövid és középtávú jövőjét. Többek között az IMF véleménye is az, hogy Montenegróban tulajdonképpen többféle forgatókönyv is megvalósulhat, például a GDP stagnálása (2 százalékos növekedést a podgoricai kormány recesszióként aposztrofál), de akár egy-két éven belüli újabb két számjegyű GDP-emelkedés is, ha a több milliárd eurós befektetési tervek megvalósulnak (idetartozik a TriGranit tervezett projektje is).

HITELSZŰKE. A lassulást a kereslet csökkenése, a pénzügyi források „bedugulása”, különösen a közvetlen külföldi befektetések elmaradása és az egyre nehezebben elérhető kölcsönök eredményezik – áll az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Igazgatóságának legújabb jelentésében. Ez szinte teljesen megegyezik az IMF vélekedésével.

ÁRFOLYAM-INGADOZÁS. A gazdasági növekedés lassulása miatt néhány országnak komoly nehézséget fog okozni a hazai valuta árfolyam-ingadozásának kivédése. A legnagyobb nyomást a szerb és a macedón valutának kell átvészelnie. A csökkenő hitelek miatt egyre nehezebb lesz pénzhez jutni, ez akár recessziót is kiválthat ezen országokban, hiszen a külföldi tulajdonban lévõ bankok nem fogják növelni a kinnlevőségeiket.

VÁLSÁGKEZELÉS. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a Nyugat- Balkánon a recesszió elkerülhető abban az esetben, ha a régió országainak kormányai megfelelően reagálnak a kialakult helyzet- re, folyamatos reformokat vezetnek be az Európai Bizottság és a nemzetközi pénzügyi szervezetek segítsége mellett. Rehn bejelentette, hogy az EU szolidaritásának jeleként előbb 120 millió eurót biztosít a válság enyhítésére, majd a régió kis- és középvállalkozásainak további 500 milliós hitelalapot ad a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel közösen, biztosítandó a vállalkozások túlélésének anyagi hátterét.

Az oldal szerzõje Bakó Tamás regionális külgazdasági szakdiplomata.