
Marokkó gazdasága |
|
Marokkó felzárkózó gazdaság, legfontosabb külgazdasági partnere az Európai Unió, ami megfelel az ország külpolitikai törekvéseinek is. Főbb gazdasági ágazatai a mezőgazdaság, a halászat, az ipar, a kézművesipar, az idegenforgalom. Ugyanakkor a gazdaság gyors ütemben modernizálódik. A fizetési mérleg egyensúlyához az idegenforgalom és a külföldön élő és dolgozó 3 millió marokkói megtakarításainak hazautalása létfontosságú.
2009 folyamán, a világgazdasági és pénzügyi válság kedvezőtlen hatásai ellenére, Marokkó megőrizte politikai és gazdasági stabilitását. Gazdaságának tradicionális struktúrája védelmet nyújtott a marokkói vállalatok egy részének a külső környezet kedvezőtlen változásaival szemben, amit megkönnyített a harminchárom milliós, jelentős belső piac. Nem elhanyagolható az a stabilizációs hatás sem, ami az Európai Unióval kialakított szoros politikai és gazdasági kapcsolatokból, valamint az arab államokkal fenntartott viszonyból származik. Marokkót ezzel együtt érzékenyen érintette főbb európai partnereinek recessziója, ami az export, a működő tőke bevonás, a fejlesztési támogatások terén éreztette hatását.
2009-ben Marokkó legfontosabb makrogazdasági és társadalmi mutatói az elérhető legfrissebb adatok alapján: GDP mintegy 40 milliárd euró 2008-ban, az egy főre jutó nemzeti össztermék 1300 euró. A GDP növekedése 2008-ban 5,8%, 2009-ben 5,4% volt. A múlt évben a nem-agrár ágazatok fejlődési üteme: 5% volt. A mezőgazdaság számára az utóbbi két év a csapadékosra fordult időjárásnak köszönhetően is igen eredményes volt, és növelte az agrárszektornak a GDP-hez való hozzájárulását. A meghatározó iparágak közül fejlődött az építőipar, a gépkocsigyártás-összeszerelés, a számítástechnika. A külföldi működő tőkebeáramlás – FDI és hitelek formájában - 2009-ben 9 milliárd euró volt. Az összes befektetett tőke így 18 milliárd euró. Az infláció 1-2 % között alakult.
2010-ben a kormány 5-6%-os GDP növekedéssel számol, amit megalapozhat az európai gazdaság lassú kilábalása a recesszióból. Kedvező hatással járhat a nagy kormányzati és külföldi beruházások megvalósítása - így például a Renault-Nissan tangeri nagyberuházásának ez év végére várható befejezése, ami teljes kapacitása elérése után 300 ezer Logan gyártására lesz képes, az autópálya építések, az energetikai beruházások, a nagy kikötői fejlesztések. A külföldi működő tőkebeáramlás 2010-ben további több milliárd MAD lehet. Az infláció ez évben is az előző évhez hasonló szinten alakulhat.
A marokkói költségvetés lényegében egyensúlyban van, 2009-ben 2,2%-os hiánnyal zárt a GDP arányában a pénzügy minisztérium 2010. évi uniós beszámolója szerint. A kincstár eladósodottsága 2009-ben 0,2 % - kal csökkent, összetétele továbbra is kedvező, mert kis hányada a külföldi hitelfelvétel. Az adósságállomány a GDP 47 százalékát teszi ki. Az ország jelentős valutatartalékokkal, és a térség legbiztonságosabb bankrendszerével rendelkezik.
A külkereskedelem 2009-ben is deficittel zárta az évet: az import 61 milliárd MAD (kb. 1 euró/11 MAD), az export 44 milliárd MAD volt. A fejlődési dinamika mindkét területen csökkenést mutat, amennyiben az ország a múlt évben 19 %-al kevesebb importot, és 22 %-al kisebb exportot bonyolított le, nyilvánvalóan a gazdasági világválság következtében. A turizmus bevételei 3 milliárd MAD-t tettek ki, ami 5,5 százalékos csökkentést jelent. A külföldi marokkóiak hazautalásai is csökkentek közel 6%-al, 2,8 milliárd MAD-ra – mindkét mutató csökkenése ellenére az ország fizetési mérlege szempontjából továbbra is fontos kiegyensúlyozó szerepet játszanak. A külkereskedelmi mérleg hiánya 2000. óta növekszik. 2009-re összességében a külkereskedelmi forgalom stagnálása volt a jellemző. Ezen belül az export gyorsabban növekedett (+13,8%), mint az import (+11,0%), de még mindig nem elégséges módon ahhoz, hogy a kereskedelmi hiány romlását ellensúlyozza. Mindazonáltal a hiány már nem elsősorban az energiahordozók árához +10,6% az előző év +48,7%-hoz képest), hanem a gazdasági fejlődés, a beruházások gépi és berendezési igényei és a háztartási fogyasztás növekedéséhez kapcsolható (+15,6% félkész termékek, +13,4% a gépek és berendezések, +7,2% a fogyasztási javak importja).
A marokkói valutatartalékok - a két pozitív mérlegnek köszönhetően - 15-15,6 milliárd euró 2006 novemberében, ami 7 hónap importfedezetét (igaz, 2008-ban még 11 hónap) biztosítja. A nemzetközi beruházók is elismerik a relatív makrogazdasági és pénzügyi stabilitást, a kormány modernizációs erőfeszítéseit és eredményeit, azzal, hogy Marokkó a Maghreb térség legjelentősebb FDI beruházásával rendelkezik, s ez a képessége a múlt évben javult. A munkanélküliség kis mértékben növekedett 10%-ra.
A marokkói kormány gazdasági programja:
2007 októberében, a választásokon győztes Függetlenségi Párt (Isztiklál) elnöke, Abbas El Fassi vezetésével alakult meg az új marokkói kormány. A kabinet, VI. Mohamed bátorításával, a gazdasági modernizációra helyezte a fő hangsúlyt, de teret szentelt a társadalmi kihívások kezelésének is. A kormány kiemelt gazdasági céljai: az ország tőkebefogadó képességének javítása és a külföldi tőke vonzása, a vállalkozási körülmények javítása, a gazdasági feltételek javítása a munkaerőt terhelő adók csökkentése és a jövedelemadó mérséklése révén. Az élelmiszeripart, a halászati feldolgozóipart, a gyógyszergyártást, az autó összeszerelést, általában a pénzügyi szolgáltatásokat helyezte előtérbe. A kormány csökkenteni kívánja a nemzetgazdasági teljesítménynek az agráriumtól való magas fokú függőségét, ezért hirdette meg az ipar és a szolgáltatások fejlesztésének programját, a források ebbe az irányba történő átcsoportosítását.
Tervek és végrehajtás 2010 folyamán:
Az infrastruktúra: az utak és autópályák építése a kormányprogram központi eleme. Ennek megfelelően 2010-ig összesen 1500 km, 2015-ig újabb 380 km autópályát kívánnak létrehozni 3,5 milliárd eurós befektetéssel. Befejezik a földközi-tengeri partvonal mentén épülő autópályát. A vidékfejlesztési tervekkel összehangolva évente 1500-2000 km alsóbbrendű utat építenek, amelyek révén 3 millió embert kapcsolhatnak be a gazdaságba. A Tanger Med kikötőt bekacsolják az országos vasúthálózatba és megkezdik a Casablanca - Tanger TGV vasút építésének előkészületi munkáit.(1,8 mld euró). Jelentős tengeri kikötő és repülőtéri, valamint városi közlekedési beruházásokat terveznek.
A vízügyi beruházások között 10 nagy víztározó és 60 kis és közepes tározó megépítése szerepel napirenden. Az ágazatra ---- 3,9 milliárd MAD összegű beruházás jut, ami 2008-hoz képest 20 %-os növekedést jelent. Kiemelt feladat az ivóvíz kezelése, a szennyvíztisztítás fejlesztése – a 2020-ig terjedő időszakban összesen 47 milliárd MAD befektetése e célokra.
Az energetikai szektorban a szénbázisú elektromos energia termelésére helyezik a hangsúlyt, de a kormány támogatja a megújuló energiaforrások felhasználását. 2009 októberében jelentették be azt a 2020-ig szóló napenergia felhasználási programot (Plan Solaire), amely 5 nagy naperőmű felépítését tartalmazza mintegy 1o milliárd dolláros összköltséggel. Eredményeként 2 ezer MW tiszta energia előállítására nyílik lehetőség, amiből akár exportra is telhet az EU energiapiacára! Az energia racionalizálási tervek megvalósítása is fontos helyet foglal el a kormányzati tervekben - ennek köszönhetően 15 százalékos energia megtakarítást terveznek 2012-ig, és az energiaigény 20 százalékát megújuló energiaforrásokból fogják fedezni. Program indul a lakossági energia megtakarítás növelése érdekében, és erre a célra egy milliárdeurós alapot hoztak létre szaúdi és emirátusi támogatással. Több villamos erőmű megépítését illetve befejezését tervezik 2012-ig, mintegy 5,5 mld euró költséggel.
A lakásépítés terén az ambiciózus tervek szerint évi 150 000 szociális célú lakás épül, ami a városi nyomornegyedek felszámolását is szolgálja. A déli szaharai tartományokban 2010-ben is tízezernyi lakás építését és építési telek kialakítását tervezik. A szektorra fordított beruházások több milliárd eurót tesznek ki.
Az idegenforgalom húzóágazat, a kormány "Azúr terve' szerint 2012-ig a beutazó turisták számának 10 millióra emelését tervezik. A turizmus az egyik legnagyobb munkahely teremtő szektor – a program keretében 80 000 munkahelyet kívántak létrehozni a szektorban, 115 ezer új szállodai férőhely létesítése révén. Tekintettel arra, hogy az idegenforgalomból származik az ország valutabevételeinek jelentős hányada és e piac még korántsem tekinthető telítettnek, az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzés e szektor fejlesztése, elsősorban a beruházások ösztönzésével. Az idegenforgalomból származó bevételek a GDP 8-9%-ot teszik ki, és az iparág több mint félmillió marokkóinak nyújt munkalehetőséget.
Marokkó legfőbb külkereskedelmi partnerei:
Marokkó legfontosabb gazdasági partnerei az EU mediterrán tagállamai, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, valamint Németország – recessziós nehézségeik éreztetik hatásukat a marokkói export, a turizmus, a működő tőke beáramlás, és a külföldön élő marokkóiak helyzete, munkavállalási esélyei és hazautalásai tekintetében. Marokkó külkereskedelme kétharmadát ezekkel az országokkal folytatja. Figyelemre méltó elmozdulások figyelhetők meg e kapcsolatok terén is - Franciaország a legnagyobb marokkói exportőr, de részesedése csökkenést mutat – 2006-ban 17,6%-ről 2007-ben 15,8%-ra. Spanyolország a második helyen áll, részaránya szintén csökken – 11,5%-ről 10,4%-ra 2006 és 2007 között. Más fontos kereskedelmi partnere Olaszország (6,5%), az USA (6,1%), Kína (5,9%). A marokkói termékek fő felvevőpiacai: Franciaország (28%), Spanyolország (20,6%). Nagy-Britannia (5,4%). India (3,8%), Németország (3,1%).
Marokkó afrikai és egyben arab ország is – ezért természetes törekvése, hogy a kontinens fejlődő országaival is erősítse gazdasági kapcsolatait Gyakran hangzik el az az érv is, hogy Marokkó Afrika kapuja az európai vállalatok számára. Az adatok viszont ezt nem támasztják alá, mert a szomszédos és térségbeli országokkal szerény a kereskedelmi forgalma, annak ellenére, hogy többel (Törökország, Agadíri Megállapodás tagállamai) 2004-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodást.
|




.jpg)

