Marokkói-magyar gazdasági kapcsolatok
 
 
A gazdasági kapcsolatok történetének kiemelkedő állomásai
 
  Marokkó hazánk negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere az afrikai kontinensen Dél-Afrika, Egyiptom és Nigéria után.  Figyelembe véve az őt megelőző államok világgazdasági súlyát, népességét, az ásványkincsekkel nem rendelkező Marokkó esetében ez a helyezés elismerésre méltó.
 
  A magyar export dinamikusan növekedett 2004-2006 között: 2004-ben 31 millió euró, 2005-ben 55 millió euró, 2006-ban 77 millió euró volt. Ugyanezen időszakban a marokkói kivitel hazánkba: 1.8 millió, 2.0 millió és 2006-ban 0,7 millió euró volt.
 
  2007 és 2008-ban már jelentkeztek a gazdasági válság első jelei, amint azt a vonatkozó magyar statisztikai adatok is jelzik: kivitelünk 2007-ben 52,5 millió, 2008-ban már csak 45,5 millió euró, azaz mintegy 14 százalékos a visszaesés. Marokkói behozatalunk 2007-ben 2,3 millió, 2008-ban 3,8 millió euró volt, azaz 164 százalékos emelkedést mutatott, aminek jelentőségét csak az igen alacsony értékű forgalom árnyékolja be. Így is a magyar többlet 2007-ben 50 millió, 2008-ban 42 millió eurót tett ki. Mindez tehát 10,5 milliárd forint kereskedelmi többletet biztosított hazánknak.
 
  A kereskedelmi forgalom áruösszetétele a magyar kivitel tekintetében a feldolgozott termékek  és a gépek berendezések túlnyomó szerepét tükrözik, míg a marokkói oldalon az élelmiszerek (2008-ban 3,4 millió euró) és a második helyen a gépek, berendezések (2008: 0,3 millió euró) szerepelnek.
 
  A fenti tendenciák magyarázata az, hogy a marokkói kivitel elsősorban agrártermékekre, illetve élelmiszeripari termékekre korlátozódik, ami természetesen függ a mezőgazdaság teljesítményétől. Mivel az elmúlt három évben szárazság sújtotta az országot, ez a marokkói agrártermelésre is kedvezőtlenül hatott, míg a tengeri halászatot a túlhalászás következményei sújtották. A csapadék szempontjából jóval kedvezőbb 2007-08 évben a megnövekedett marokkói árualap a kivitel emelkedését is lehetővé tette.
 
  Hazánk uniós taggá válása, Marokkónak az EU szomszédságpolitikájában való felértékelődése és közeledése egyaránt növelte Magyarország súlyát és tekintélyét Marokkóban. A gazdasági kapcsolataink tartalmi elemeire vonatkozóan egyetértés van abban, hogy annak igazodnia kell a globalizáció feltételeihez, a Marokkó és az Európai Unió között mélyülő, szabályozott kapcsolatokhoz, és az országaink illetve gazdaságaink valós igényeihez.
Magyarország fontosabbá válását jelzi az érdeklődés az iránt, hogy hosszú távra szólóan fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat. Ennek példája lehetne egy marokkói logisztikai bázis létesítése hazánkban.
 
  Az utóbbi időszak kiemelkedő gazdaságdiplomáciai eseményei voltak 2009-ben Abdellatif Mazouz külkereskedelmi miniszter magyarországi hivatalos látogatása, Varga Istvánnal, az NFGM vezetőjével, Gráf József mezőgazdasági miniszterrel és több más tárca, vezetőképviselőivel folytatott tárgyalásai. Ekkor aláírták az új gazdasági együttműködési megállapodást is. Varga István miniszter 2010. március 7-9-én tett viszontlátogatást Rabatban, amelynek keretében nemcsak Mazouz külkereskedelmi miniszterrel, de Ahmed Chami gazdasági és kereskedelmi, új technológiai miniszterrel, valamint Amina Benkhadra, energetikai és környezetvédelmi miniszterrel tárgyalt a kereskedelmi kapcsolatok, illetve a hosszú távú gazdasági együttműködés elmélyítéséről.
 
  Országaink gazdasági prioritásainak és teljesítőképességének korlátai ismeretében az előrelépéshez fontos a valódi együttműködést kínáló területek, szektorok pontos behatárolása, amiben immár a vállalati szereplők, képviseleti szervek bevonására is szükség van.
Szükséges a kis- és közepes méretű magyar és marokkói vállalatok megfelelő tájékoztatása, a kapcsolati hálózatuk kialakítása.
 
  A gazdasági kapcsolatok területei a vízgazdálkodás, energiagazdálkodás, az idegenforgalom, az építőipar, a tudományos-műszaki kapcsolatok. Felértékelődik az oktatás és a kultúra szerepe, ami az önköltséges alapú oktatási kapcsolatok terén nyithat meg lehetőségeket.
 
   2010 decemberében Marokkói-magyar Gazdasági Vegyes bizottság ülést rendeznek Rabatban. Ez a gazdasági kapcsolatok átgondolt fejlesztésének fontos kerete lesz, és elősegítheti a kereskedelmi kamarák, a gazdasági kapcsolatépítést szervező állami intézmények, és az érdeklődő vállalatok és üzletemberek közötti közvetlen kapcsolatteremtést.
 
   A bekapcsolódás fontos érdekünk az Európai Unió fejlesztési támogatása keretei között induló marokkói projektekbe, amelyek évi 250 millió euró nagyságrendet tesznek ki. Lehetőség van az egyes projektekbe történő magyar bekapcsolódásra a meghirdetett pályázatokon történő indulással.
 
   Egyelőre nem tűnik lehetségesnek a működő tőke beruházások elindítása, mert ehhez a likvid tőke nem áll rendelkezésre, illetve e befektetések földrajzi prioritásai eltérőek. A magyar befektetők számára marokkói vállalkozásukhoz mindenképpen a helyi piac, a szabályozás, a jogrendszer és az íratlan szokásjog megismerése szükséges. E tekintetben is előrelépés, hogy algíri központtal 2009 elején megkezdte munkáját az gazdasági tárca szakattaséja, akinek elérhetősége: Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet. Munkájának köszönhetően várhatóan javulni fog a magyar vállalatok tájékozódása az itteni lehetőségekről, az üzletemberek útjainak sikeressége és a szakmai kamarák közötti kapcsolatok.
 
  Marokkói részről szorgalmazzák a kölcsönös részvételt egymás gazdasági és kereskedelmi nemzetközi vásárain, ill. szakvásárokon. Ennek a törekvésnek a jegyében 2010. április végén először vesz részt hazánk a Magheb térség legnagyobb mezőgazdasági szakvásárán, Meknes városában.
 
  A jövőben a magyar vállalatok számára Marokkót az is felértékelheti, hogy arab és egyben afrikai országként természetes kereskedelmi hozzáférést biztosíthat a térség más piacaira is - talán már a nem is túl távoli jövőben - a magyar cégeknek. A Marokkóval kialakított kedvező kapcsolatok az arab világ más piacain is referenciaként szolgálhatnak. Ez különösen akkor válna értékesíthető adottsággá, ha a Maghreb-térségen belül, a politikai ellentéteken felülemelkedve,  elindulna a valódi regionális együttműködés és szabad kereskedelem.
 

Gyorskereső