Ország információ

Általános információk

Az EU tagja 2007. január 1. óta

Az ország közigazgatásilag 41 megyére tagolódik.

A román gazdaság főbb mutatói, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

A gazdaság növekedését túlnyomó részben a belső fogyasztás és a beruházások bővülése generálta. A lakossági fogyasztás - az egykulcsos személyijövedelem-adónak köszönhető többletjövedelem, a dinamikusan növekvő hitelállomány és bérkiáramlás hatására - továbbra is élénk maradt, ugyanakkor a folyamatosan emelkedő költségvetési bevételek indukálta központi beruházások és beszerzések szintén segítették a gazdaság fejlődését.

Románia 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja lett és ettől a dátumtól kezdve átmeneti időszak nélkül alkalmazza az EU egységes kereskedelempolitikáját.

2008-ban a 7,7 százalékra gyorsuló GDP növekedés motorja a végső fogyasztás 11,5 százalékos (ezen belül a lakossági fogyasztás 14,1%-os), valamint a beruházások 16,1 százalékos bővülése volt. A megtermelt GDP szerkezete: ipar 23,9, mezőgazdaság 8,0, építőipar 7,0, szolgáltatások 49,7, egyéb szolgáltatás 11,4 százalék.

2008-ban az ipari termelés 7,1 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar kibocsátása 7,8 százalékkal növekedett, az ipar termelékenysége 10,6 százalékkal, az építőipar teljesítményének értéke közel 20 százalékkal emelkedett.
Az infláció jelentős mértékben lassult, a szolgáltatás és energiaárak azonban az átlag kétszeresével nőttek.

2008. decemberében munkanélküliek (461 ezer fő) munkaképes lakosság létszámához viszonyított aránya 5,4 százalék volt, az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékponttal csökkent.

Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb import termékek

A román kivitel értéke (25,9 Mrd EUR) 16,2 százalékkal növekedett, túlnyomó része (68%) az EU országokba irányult. (Magyarország a román összexportból 4,9 %-kal részesedik, s ezzel az 5. helyen áll.)

Legjelentősebb felvevő piacai: Olaszország, Németország, Törökország, Franciaország és Magyarország. Kivitelének csaknem 77 százalékát a gépek és berendezések, konfekció, kohászati termékek, ásványi anyagok, járművek és szállítóeszközök, valamint lábbelik exportja teszi ki.

A behozatal értéke (40,7 Mrd EUR) 25 százalékkal bővült, az EU országok részaránya meghaladta a 62 százalékot. (Hazánk 3,3 %-os részesedéssel a 8. helyet foglalja el Románia importjában.) Legjelentősebb szállítói: Németország, Olaszország, Oroszország, Franciaország és Törökország. Importjának közel 76 százalékát a gépek és berendezések, ásványi termékek, járművek-szállítóeszközök, kohászati termékek, konfekció és textilanyagok és vegyi anyagok behozatala teszi ki.

Románia 2006-ban a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) soros elnöki tisztét töltötte be. A CEFTA országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalma az elmúlt két évben az átlagot meghaladó mértékben bővült. A régió más országaival hatályban lévő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások nyújtotta vámelőnyök eredménye is látványosan érzékelhető volt a román export növekedésében.

2007. január 1-jétől Románia felmondta valamennyi, harmadik országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodását.

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

2008-ban, a Romániában alapított vegyes vállalatokba érkező külföldi működő tőke értéke(2,4 Mrd EUR) az előző évhez képest 20 százalékkal növekedett, s ezzel az 1991 óta összesített adat meghaladja a 13 milliárd eurót. A legjelentősebb befektetők: Hollandia (21%), Ausztria (13%), Franciaország (10,3%), Németország (10,2%), Olaszország (5,6%) és az Egyesült Államok (4,7%).

2007-hez képest kismértékben csökkent az iparba és a kereskedelembe irányuló befektetés, ugyanakkor nőtt a szolgáltatások aránya (ipar: 51%, szolgáltató szektor 26%, kis- és nagykereskedelem: 14%).

A Román Nemzeti Bank 2008 végi fizetési mérleg adatai szerint az előző évinél 73 százalékkal több, 9,1 milliárd euró külföldi működő tőke érkezett az országba, A beérkezett tőke 1/3-a tulajdonosi hitel, a fennmaradó része részvényjegyzés, illetve újra befektetett nyereség volt.

Magyarország és Románia bilaterális kapcsolatai, külkereskedelem, tőkeáramlás

A Romániába irányuló magyar export 2008-ban is az átlagot jóval meghaladó ütemben, több mint 26 százalékkal emelkedett, részesedése az összes kivitelen belül 4 százalékra emelkedett.

2008-ban Nagy-Britannia és Spanyolország után a harmadik legmagasabb magyar aktívum a
Romániával lebonyolított külkereskedelmi forgalomban alakult ki.

Az exporton belül a legmagasabb ütemben az elektronikai termékek illetve a közúti járművek, a kőolajtermékek, a vegyipari termékek, gyógyszerek, nemfémes ásványból készült termékek, egyéb fémtermékek kivitele növekedett.

Az exportban és az importban is a feldolgozott termékek és gépek súlya a meghatározó, a magasabb feldolgozottságú termékek részaránya folyamatosan növekszik. A kétoldalú kereskedelmi forgalomban mintegy tízezer magyar és román vállalkozás vesz részt, igen jelentős a kis- és középvállalkozások aránya. A vegyes vállalatok száma mintegy 7000.

Importunk értéke az előző évhez képest több mint másfélszeresére növekedett, a teljes magyar behozatal 2,3 százaléka Romániából érkezik. Importunkon belül a legnagyobb ütemben a színesfém, az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés és az általános rendeltetésű ipari gép és berendezés és géprész behozatala bővült.

Ez utóbbi két termékcsoport importnövekedése multinacionális cég(ek) Romániába történő áttelepülésével magyarázható.

A legnagyobb magyar befektetők Romániában:

• MOL Romania SRL (üzem- és kenőanyag forgalmazás),
• OTP Bank Romania (pénzügyi, banki szolgáltatás)
• Gedeon Richter Romania, (gyógyszergyártás),
• Lasselsberger SA (csempe- és burkolólap gyártás),
• Dunapack Rambox SRL (papír csomagolóanyag gyártás)
• Pipelife Romania SRL (műanyag termékek),
• Salina Invest SA (gyógyfürdő, szálloda),
• OTP Garancia SA (biztosítás),
• ASA Cons SRL (építőipar),
• Unical Prodimpex (építőipari szolgáltatások).