Ország információ

Általános információk

Hivatalos megnevezés: Szerb Köztársaság
Államforma: köztársaság
Főváros: Belgrád (Beograd)
Terület: 77 474 km²
Népesség:7 498 000 fő
Nemzetiségi megoszlás: szerb 82,9%, magyar 3,9%, roma 1,4%, horvát 0,9%, szlovák 0,8 %, bolgár 0,56%, román 0,54%, egyéb 9,0%
Vallási megoszlás :ortodox 85%, római katolikus 5,5%, muzulmán 3,2%, protestáns 1,1%, egyéb 5,2%
Hivatalos nyelv: szerb
Klíma: kontinentális
Államfő: Boris Tadic elnök
Miniszterelnök: Mirko Cvetkovic
Hivatalos pénznem (kód): szerb dinár (RSD)
Jelentősebb városok: Belgrád (főváros) (Beograd), Újvidék (Novi Sad), Niš, Kragujevac, Szabadka (Subotica)

A szerb gazdaság főbb mutatói, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

2008-ban a szerb gazdaság legnagyobb problémáját a rendkívül magas és növekvő külkereskedelmi deficit, a lakossági megtakarítások alacsony szintje, és a külföldi működő tőke beáramlás lassulása jelentette. A privatizációs bevételek csökkenését ellensúlyozhatja a zöldmezős beruházások megjelenése, az EU integrációs folyamat felgyorsítása, a kapcsolatok normalizálása a legjelentősebb befektető országokkal.

2008-ban a szerb gazdaság növekedése 7,2 százalékra gyorsult. Szerbia területén az ipari termelés 3,7 százalékkal nőtt az előző évi értékhez képest (2007-ben 4,7% volt a növekedés).
A legnagyobb ütemben a feldolgozóipar (4,2%) és az energiatermelés (2,8%) teljesítménye bővült, a bányászati szektor kibocsátása kismértékben csökkent (-0,6%). 2008-ban a mezőgazdasági termelés 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest (2006-ban 19,7%-kal,
2007-ben 1%-kal nőtt).

A fogyasztói árak 2008-ban 10,1 százalékkal nőttek (a maginfláció 5,4%). Az árnövekedéshez hozzájárult az élelmiszerek és az energiahordozók világpiaci árának emelkedése.

Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb import termékek

2008-ban Szerbia exportjának növekedése valamelyest mérséklődött, üteme azonban még így
is meghaladta a 26 százalékot. Az importnövekedés dinamikája több mint 27 százalékra erősödött. Szerbia importfüggése az energiahordozóktól és a nyersanyagoktól továbbra is jelentős. A szerb exportpotenciál az országban zajló privatizációs folyamatoknak köszönhetően - ami erősíti a szerb exportőrök versenyképességét a nemzetközi piacokon - várhatóan növekvő tendenciát mutat.

Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnere az EU, ezekkel az országokkal bonyolítja le külkereskedelmi forgalmának kétharmadát. 2008-ban külkereskedelmi többlete volt Montenegróval, Bosznia-Hercegovinával és Macedóniával szemben, és jelentős hiány képződött az Oroszországgal, Kínával, Németországgal, Olaszországgal, Magyarországgal és
Bulgáriával folytatott kereskedelemben. Magyarország Szerbia 8. legnagyobb kereskedelmi partnere.

Kiemelt exporttermékei: vas- és acélalapanyagok, kukorica, cukor, gumiabroncsok, rézlemezek, lábbelik, gépalkatrészek, polietilén. Legfontosabb importtermékei: személygépkocsik, gyógyszerek, faipari termékek, vas és acél félkész termékek, háztartási vegyipari termékek, kőolajipari termékek.

Az EU után a délkelet-európai országok régiója a második legnagyobb külkereskedelmi piaca
(35,5%-os exportrészesedés). Szerbia tíz legnagyobb felvevő piacából öt ebben régióban található: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Románia és Horvátország. Az importban a legnagyobb szállítók: Románia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina és Horvátország.

Az Európai Unió és Szerbia 2007. november 7-én Brüsszelben parafálta a stabilizációs és társulási megállapodást, amelynek aláírása fontos mérföldkő Szerbia számára az EU- csatlakozáshoz vezető úton. A megállapodás aláírásának az EU részéről az a feltétele, hogy Szerbia maradéktalanul működjön együtt a délszláv háborús bűnök ügyében eljáró hágai törvényszékkel.

A CEFTA egyezményt (Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás) Szerbia 2007
őszén ratifikálta, 2008. január 1-én lépett hatályba.

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

A Szerbiába érkező külföldi működő tőke-befektetések folyamatosan emelkednek, az egy főre jutó érték azonban egyelőre elmarad a régió többi országáétól. 2008-ban a legnagyobb beruházó Szerbiában Ausztria volt közel 1 milliárd euróval, ezt követte Görögország és Luxemburg. 2001-2008 között a külföldi befektetések együttes összege megközelítette a 10 milliárd eurót.

A Szerbiából külföldre irányuló tőkeáramlásról nincsenek adatok, azonban az összeg nem jelentős nagyságrendű.

 
Magyarország és Szerbia bilaterális kapcsolatai, külkereskedelem, tőkeáramlás

2008-ban a kivitelünk értékének növekedése jelentősen meghaladta a behozatalét, hazánk külkereskedelmi többlete Szerbiával szemben tovább nőtt, és elérte az 675,6 millió eurót. A forgalom meghatározó részét az exportban a gépek, gépi berendezések, az importban a feldolgozott termékek teszik ki.

A magyarországi OTP Bank Nyrt. szerbiai leányvállalatai, a Niši Bank, a belgrádi Zepter Bank és az újvidéki székhelyű a Kulai Bank 2007. március 23-án megtartott rendkívüli közgyűlésén határozat született a három bank összeolvadásáról. A szükséges magyarországi
és szerbiai hatósági engedélyek birtokában 2007. május 21-től az egyesített hitelintézet Szerbiai OTP Bank (OTP Banka Srbija a. d., Novi Sad) néven, Újvidék központtal működik a Szerb Köztársaság területén.

 A Valjevo Put útépítő vállalat 2007. májusi versenypályázat útján történő eladásán a
magyarországi Betonút Szolgáltató és Építő Zrt. Vállalat nyújtotta be a legjobb ajánlatot. A Szerb Privatizációs Ügynökség a tárgyalásokat követően 2007. június 14-én írta alá az adásvételi szerződést a Betonút Rt.-vel. A Betonút Zrt. a MOL és az OTP Bank után a harmadik magyar nagyvállalat, amely megjelent a szerb piacon.

A Szerb Nemzeti Bank 2008. évi hivatalos kimutatása alapján Magyarország a 6. legnagyobb külföldi befektető.

Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában:

• OTP Bank NyRt. Banki szolgáltatások
• MOL NyRt. Üzemanyag kereskedelem
• BETONÚT ZRt. Út-, híd-, vasútépítés

A kereskedelemfejlesztés és beruházás ösztönzés elősegítése érdekében több Szerbiában
rendezett vásáron támogatta a magyar kiállítók részvételét az ITD Hungary Zrt. Az Újvidéki Nemzetközi Vásáron 2007. május 12-19. között 60 magyar cég jelent meg kiállítóként, a belgrádi Technika Vásáron 2007. május 8-12. között 30 magyar kiállító vett részt. 2008-ban
az Újvidéki Nemzetközi Vásáron több mint 80 magyar cég jelent meg, amely jelzi a Vajdaság iránti magyar érdeklődés erősödését, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének igényét.

Szerbia 2008. évi importadatait figyelembe véve a magyar export szempontjából az alábbi termékcsoportok kaphatnak kiemelt szerepet: kőolajipari termékek, gépjárművek, vas- és acéltermékek, ipari gépek és berendezések, elektronikai gépek, egyéb fémipari termékek, telekommunikációs gépek és eszközök.

Szerbiában magyar befektetői szempontból kiemelt jelentőségűek az alábbi ágazatok: mezőgazdaság, járműipar, építőipar, energetika és bányászat, ICT, bőripar, gyógyszeripar, textilipar, turizmus és faipar. A befektetők további információt kérhetnek a szerb non-profit befektetés-ösztönző állami szervezettől, a SIEPA-tól.

Legfontosabb kétoldalú egyezmények:

• Kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény és beruházás-védelmi megállapodás (2001)
• Gazdasági együttműködési megállapodás (2005)

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

Szerbia 2008. évi importadatait figyelembe véve az alábbi termékcsoportok kaphatnak kiemelt szerepet: kőolajipari termékek, gépjárművek, vas- és acéltermékek, ipari gépek és berendezések, elektronikai gépek, egyéb fémipari termékek, telekommunikációs gépek és eszközök.

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek
Szerbiában magyar befektetői szempontból kiemelt jelentőségűek az alábbi ágazatok: mezőgazdaság, járműipar, építőipar, energetika és bányászat, ICT, bőripar, gyógyszeripar, textilipar, turizmus és faipar. A befektetők további információt kérhetnek a szerb non-profit befektetésösztönző állami szervezettől, a SIEPA-tól.