Befektetési feltételek 2.

3.7.    Magyarok munkavállalási lehetőségei

A külföldi alkalmazott bérét az ukrán dolgozókéval megegyező adó terheli. A külföldiek munkavállalásának szabályait kormányhatározat rögzíti. A munkaadó feladata, hogy benyújtsa a megyei foglalkoztatási központnak a szükséges dokumentumokat: nyilatkozat az alkalmazás szándékáról, a külföldi munkaerő foglalkoztatásának indoklása, a munkaszerződés másolata, igazolás a munkaadó állami regisztrációjáról, a munkavállaló személyi adatai és útlevelének száma, szakképzettségének igazolása, adóhivatali igazolás arról, hogy a munkaadónak nincs tartozása, nyugta az illeték befizetéséről.

A vállalati képviseletek magyar állampolgárságú alkalmazottait regisztráltatni kell a gazdasági minisztériumban. Ehhez benyújtandó a képviselet hivatalos regisztrációjának hiteles másolata, a regisztrációban szerepelnie kell valamennyi külföldi alkalmazott személyi adatainak. A munkavállalási célú tartózkodási kérelemhez Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége Budapesti vagy Nyíregyházi Főkonzulátusán IM-1 típusú vízumot kell előzetesen beszerezni, melyhez mellékelni kell az ukrán munkavállalási engedélyt.

A külföldiek munkavállalásának rendjét Ukrajnában a Kormány 322 számú, 2009. április 8-án kelt rendelete szabályozza. A dokumentum tavaly május óta hatályos és - a válsággal összefüggésben – a hazai munkaerőpiac védelmére számos szigorítást tartalmaz a külföldiek munkavállalásának feltételei tekintetében. Bővült a benyújtandó dokumentumok köre és az engedélyek elutasításának jogcíme is. Emelkedett az engedélynélküli munkavégzésre kiszabható büntetés mértéke: 850-ről 1.200 hrivnyára csakúgy, mint az engedélyek kiadásának díja (a korábbi 170 hrivnyáról annak 15-szőrösére, 2.500 hrivnyára). Külföldieket kizárólag ukrajnai bejegyzésű cégek, jogi személyek alkalmazhatnak (külföldi cégképviseletek nem). 

A munkaadó feladata, hogy benyújtsa a megyei foglalkoztatási központnak a szükséges dokumentumokat: nyilatkozat az alkalmazás szándékáról, a külföldi munkaerő foglalkoztatásának indoklása, a munkaszerződés másolata, igazolás a munkaadó állami regisztrációjáról, a munkavállaló személyi adatai és útlevelének száma, szakképzettségének igazolása, adóhivatali igazolás arról, hogy a munkaadónak nincs tartozása, nyugta az illeték befizetéséről.

Az engedély megadásának alapfeltétele, hogy a körzetben nincs az adott munka elvégzésére alkalmas munkaerő. Megtagadható az engedély kiadása a benyújtott dokumentumok pontatlansága vagy nem kielégítő volta esetén, tovább például akkor is, ha a szerződés feltételei nem felelnek meg az ukrán törvényeknek vagy a nemzetközi előírásoknak, ha külföldi munkavállalót kedvezőtlenebb feltételekkel akarják alkalmazni, mint az ukránt. A külföldi alkalmazott bérét az ukránéval megegyező adó terheli.

A vállalati képviseletek magyar állampolgárságú alkalmazottait regisztráltatni kell a gazdasági minisztériumban. Ehhez benyújtandó a képviselet hivatalos regisztrációjának hiteles másolata, a regisztrációban szerepelnie kell valamennyi külföldi alkalmazott személyi adatainak. A vállalati képviselet bejegyzésének rendjét miniszteri utasítás („Про затвердження Інструкцiї про порядок реєстрації представництв iноземних суб’єктiв господарської діяльності в Україні” 30/1996) szabályozza.

3.8.    Bérek és a rárakodó költségek

A 2010. december 02-án elfogadott 2755-VI. számú Adókódex értelmében, 2011. január 1-től a személyi jövedelemadó kétkulcsos: a minimálbér 10-szereséig 15 %, e fölött 17 %. A járulékok mértékét a költségvetési törvény határozza meg, amely szerint a bruttó minimálbér:

-       2011. április 1-től 960 UAH/hó, ill. 5,77 UAH/óra;

-       2011. október 1-től 985 UAH/hó, ill. 5,92 UAH/óra;

-       2011. december 1-től 1004 UAH/hó, ill. 6,04 UAH/óra.

A munkabérrel, mindennemű juttatással kapcsolatos jövedelem utáni kötelező szociális befizetések rendjét, a „Munkabérezésről” szóló törvény („Про оплату праці”) mellett újabban, a 2010. július 08-án kelt 2464-VI. számú „Az egységes állami szociális biztosítási járulék beszedéséről és nyilvántartásáról” c. törvény („Про збір та облік єдиного внеску на загальнообов'язкове державне соціальне страхування”) szabályozza. A törvény szerint, az eddig kötelező munkanélküliségi, nyugdíj-, egészség- és balesetbiztosítási járulékok befizetése konszolidáltan, az egységes szociális járulék révén a Nyugdíjalapba történik.

Az egységes szociális járulék mértéke foglalkoztatástól, szakmai ártalomtól, fizikai adottságtól (pl. rokkantság) függően, különböző. A Munkáltatót terhelő befizetés nagyságrendje 33,2 - 49,7 % között van, míg a rokkantakat foglalkoztató vállalatok esetében 8,41 %-ot tesz ki, a közszférában pedig 36,3 %-al egyenlő.

Amennyiben a személyi jövedelem nem haladja meg a létminimum 15-szörösét, a Munkavállaló által fizetendő egységes szociális járulék mértéke 3,6 - 6,1 % között van, rokkantság esetén pedig 2,85 %.

Az Ukrán Állami Statisztikai Bizottság adatai szerint, a nominális átlagbér 2010-ben 2239 UAH/fő volt, 2011. első negyedében pedig 2315 hrivnya (cca. 290 USD). (Az Ukrán Nemzeti Bank 2011. május 05-i árfolyama szerint 100 USD = 796,84 UAH).

A megélhetési minimum 2011. április 1-től 911 UAH/fő; 2011. október 1-től 934 UAH/fő; 2011. december 1-től 953 UAH/fő.

3.9    Ipari ingatlanok és irodabérleti árak

Az ipari parkok létesítése 2008-ban (újra) kezdődött. A kormány által 2006-ban jóváhagyott koncepció („Про схвалення концепції створення індустріальних парків” 447/2006) előirányozta, hogy az átfogó jogszabályi háttér 2007 végéig elkészüljön, ám ez csak tervezetekben létezik. Az első parkokat Kijev, Lvov, Harkov, Odessza és Vinnyica megyében valamint a Krími Autonóm Köztársaságban hozzák létre. A harkovi Rogany ipari park létesítése jól halad. A témát a www.industrialpark.com.ua honlapon lehet nyomon követni.  Szó van arról, hogy felülvizsgálják a befektetési kedvezmények rendszerét és az ipari parkokban az infrastruktúrán kívül egyedi preferenciákkal, adókedvezményekkel vonzzák a befektetőket. Az erről szóló törvénytervezetet a Verhovna Rada-ba benyújtották.

Kijevben az élénkülő üzleti aktivitás nyomán 2006-2009 között az irodaházak alapterülete megduplázódott: 436 ezer négyzetméterről 1.116 ezer négyzetméterre ugrott. A töretlenül növekvő kereslet még az igen magas bérleti díjak mellett is alacsony 6-7%-os kihasználatlansági rátát mutatott. A válság hatására a keresleti piac 2008 októberétől fokozatosan kínálatiba fordult, jelenleg a”vacancy” 15-20%-os, a bérleti díjak 2009 folyamán mintegy 50-60%-kal estek. Kijevben 2010–ben az irodaházak bérleti díjai (tájékoztató jelleggel) a következőképpen alakultak:  

A kategória: 30-35 USD/négyzetméter/hó

                        B kategória: 18-23 USD/négyzetméter/hó

                        C kategória: 10-15 USD/négyzetméter/hó

3.10.  Prioritást élvező ágazatok

Az 1.7 pontban felsorolt un. „Nemzeti projektek” mentén, ill. az elmúlt időszakban rendezett regionális befektetési fórumok tapasztalatai alapján a következő ágazatokban végrehajtott fejlesztések élveznek prioritást:

• közlekedési- ipari-energetikai infrastruktúrafejlesztések
• energiahatékonyság javítása (épületenergetikai programok)
• megújuló energetika (szél, nap,bio, vízi)
• a kommunális szféra rekonstrukciója (hulladékkezelés, víz-közmű hálózat fejlesztése)
• agrárszektor- élelmiszeripar
• lakásépítés-építőanyagipar,
• idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése   

(Az InvestUkraine tavalyi FDI-t érintő ágazati prioritási listáján: az energetika, infrastruktúra-fejlesztés, agrárszektor-élelmiszeripar, a High-tech ágazatok és a turizmus szerepel.)

A 2012-es labdarúgó EB mérkőzéseinek otthont adó városokban (Kijev, Donyeck, Lvov, Harkov) megvalósítandó fejlesztések is erőteljes tőkebevonást igényelnek. Az EURO 2012 ukrán projektjeire 2011-ben összesen mintegy 18 milliárd hrivnya költségvetési forrást különítettek el. Ezt zömében sportlétesítmények építésére, az út vasút és repülőtéri infrastruktúra fejlesztésére, továbbá városi közlekedésre (autóbusz és troli beszerzések) fordítják. A szállodai és egyéb idegenforgalmi fejlesztések esetében a magántőkére, ill. PPP konstrukciókra számítanak. Probléma azonban, hogy még a kiemelt projektek megvalósításához sem társít a kormány garancia-vállalást.  

3.11.  Privatizációs lehetőségek, tenderek, közbeszerzés

A privatizáció az l992-ben elfogadott és azóta többször módosított törvény  („Про приватизацію державного майна” 2163/1992) alapján, az Állami Vagyonügynökségnek  (Фонд Державного Майна України)  és megyei részlegeinek  irányításával zajlik. Az állami tulajdonban maradó létesítmények listáját a parlament törvényben határozta meg („Про перелік об’єктів права державної власності, що не підлягають приватизації” 847/1999). Az intézmény honlapján (www.spfu.gov.ua) megtalálhatóak a privatizációra vonatkozó törvényi és egyéb előírások, az eredményekről készített értékelések, az aktuális pályázati kiírások.

A nagyprivatizáció esetében aukciót vagy tendert hirdetnek, a kisprivatizáció ezen kívül gyakran kivásárlással történik. A magánosítás folyamata lényegében befejeződött: néhány stratégiai fontosságú létesítmény és számos vállalat (zömében kisebbségi) részvénycsomagjának értékesítése várható. Az ukrán privatizációs tervekről az 1.7 pontban szóltunk. 

A közbeszerzések rendje a 2010. június 01-én elfogadott 2289-VI számú „Közbeszerzésekről” szóló új Törvény (Про здійснення державних закупівель) szerint, gyökeresen megváltozott Ukrajnában.  A törvény eredeti ukrán nyelvű szövege a parlament (Верховна Рада України) honlapjáról (http://portal.rada.gov.ua/) letölthető. Főbb megállapításai:

·         A közbeszerzéseket az Ukrán Gazdasági Minisztérium (www.me.gov.ua) felügyeli. Az eljárások törvényessége ellenőrzése a Versenyhivatal (Антимонопольний Комітет України) hatáskörében tartozik.A pályázati eredmény felülvizsgálásával kapcsolatban felebezni a Versenyhivatalnál vagy a bíróságnál lehet.

• Közbeszerzések nem bonyolíthatók a pályázati kiírások állami, - legalább egyszer egy héten megjelenő - hivatalos nyomtatott kiadványban történő publikációja nélkül.

• A közbeszerzési pályázatokon ukrán és külföldi résztvevők egyenlő feltételek mellett indulhatnak.

• Közbeszerzési eljárást akkor kell meghirdetni, ha a részben vagy teljes mértékben költségvetési eszközökből tervezett vásárlás értéke eléri vagy meghaladja áruk és szolgáltatások esetében a 100 ezer hrivnyát, munkálatok esetén a 300 ezer hrivnyát.

A pályázati kiírásokat a Megrendelő saját honlapján, vagy az Ukrán Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium által üzemeltetett internet portálon www.tender.me.gov.ua is közzéteszi. Utóbbi, regisztrációt követően lehetőséget nyújt a pályázatok elektronikus benyújtására is. (A honlap ukránul, oroszul és angolul tartalmazza a közbeszerzéssel kapcsolatos alap információkat, azonban a kiírások csak ukrán nyelven vannak fenn.).

Amennyiben a beszerzések várható összege meghaladja a 200 ezer EUR (áruk), a 300 ezer EUR (szolgáltatások) illetve az 500 ezer EUR (munkálatok) nagyságrendű összeget, úgy a GM köteles gondoskodni annak angol nyelven való közzétételéről a nemzetközi kiadványaiban valamint saját internet portálján. A pályázati kiírások és a pályázati dokumentumok ukránul és a nemzetközi kereskedelemben használatos valamely idegen nyelven (általában angolul) készülnek. A tenderdokumentációt a pályázati kiírást követő 30 napon belül kell a kiírásban megadott nyelven (ken) beadni.

A közbeszerzési pályázatok lehetséges eljárásai:

-       nyílt aukciók;

-       kétszintű aukciók; двоступеневі торги

-       árajánlat-kérés (csak abban az esetben, ha az áruk és szolgáltatások értéke nem haladja meg a 200 ezer hrivnyát;

-       a résztvevők előzetes kiértékelése/minősítése;

-       egy résztvevőtől való beszerzés (egy beszállítóval, üzleti tárgyalást követő szerződéskötés).

A közbeszerzési pályázatokat a megrendelő által e célból létrehozott tenderbizottság értékeli. A bizottság tagjait és működési rendjét a pályázat kiírója határozza meg. A közbeszerzési eljárás kiválasztása és alkalmazása vonatkozásában a személyes felelősség kizárólag a tenderbizottság tagjait terheli. A bizottság a pályázat nyertesét, a megrendelő által meghatározott kritériumok alapján (ár, minőség, szállítási feltételek) állapítja meg, s vele a megrendelő az ukrán jogrendnek megfelelő írásos szállítási szerződést köt.

A törvény nem terjed ki az alábbi tárgyú közbeszerzésekre:

-       áruk, munkálatok és szolgáltatások Ukrajna országhatárain túl tartózkodó megrendelők által történő beszerzések;

-       áruk, munkálatok és szolgáltatások ukrajnai választások és népszavazás előkészítése és lebonyolítása keretében történő beszerzése;

-       villamos energia, ellátás, szállítás, elosztás;

-       földgáz és olajgáz, annak szállításával, elosztásával és ellátásával kapcsolatos szolgáltatások;

-       hőenergia, ellátás és szállítás;

-       központi fűtéssel, vízellátással és csatornavízzel kapcsolatos szolgáltatások;

-       stb.

Az EURO-2012 Labdarúgó Bajnokság lebonyolításával kapcsolatos közbeszerzés, a 2010. július 08-án kelt 2462-VI. számú törvény értelmében, pályázat nélkül, egy résztvevővel történik.

3.12.  Helyi befektetés-ösztönzési szervezet szolgáltatásai