Magyarország és Ukrajna gazdasági kapcsolatai (külkereskedelem és tőkeáramlás)

Ukrajna Magyarország fontos külgazdasági partnere, az áruforgalmi ország-sorrendben az európai partnerkörben a 14. helyen szerepel.  A kontinens EU-n kívüli ország csoportjában (Oroszországot követően) a második legjelentősebb partnerünk. Kedvező, hogy a magyar export 2009 ősze óta tartó konszolidációja 2010-ben folytatódott, és kimagasló dinamikát mutatott. (Igaz ebben bázishatás is érződik.) A külkereskedelem és a tőkemozgás adatai, valamint a turizmus mutatói is azt jelzik, hogy a gazdasági kapcsolatok válságot követő konszolidációja töretlen.

A kétoldalú áruforgalom 2010.-ben - a KSH adatai szerint - mintegy 2,8 Mrd USD-t tett ki (2798,5 M USD-t ért el), ami 43% növekedést jelent az előző évhez képest. A magyar export 53,5%-kal nőtt, és 1925,8 M USD-t tett ki. Ez (Máltát leszámítva) a legmagasabb exportdinamika Magyarország európai partnereivel folytatott kereskedelmében. Eközben importunk, ha alacsonyabb mértékben is, mégis jelentősen 25,0%-kal gyarapodott és 872,7 M USD volt. Az áruforgalom többlete az export-import olló tágulása miatt közel kétszeresére nőtt és meghaladta az 1 Mrd USD-t (1053,1 M USD). Ukrajna huzamos ideje tetemes „proficitet termelő reláció”.

A kétoldalú kereskedelem változatlanul széles áruskálát fog át. Immár stabil és kedvező tendencia, hogy az áruforgalom struktúrájában vezető a gép és berendezés árucsoport (exportunk 54%-a), ami a multinacionális cégek - főleg az elektronikai iparban - helyreálló kooperációs kapcsolataira utal. Mind exportban (169%), mind importban (164%) e soron figyelhető meg a legnagyobb növekedés. Figyelemreméltó a feldolgozott termékek (gyógyszerek, vegyianyagok) kivitele terén tapasztalható bővülés (+30%) ill. az élelmiszeripari blokk növekménye (+49%). A korszerű exportstruktúrára utal, hogy a magyar kivitel 89%-át a magasan feldolgozott termékek (5-9 árucsoport) alkotják, és e termékkör adja importunknak is 77%-át.

Kivitelünkben a gépek-berendezések aránya 54%, értéke 1033,3 M USD. Jelentős hányadot képviselnek a feldolgozott termékek 676,2 M USD-vel, és 35% súllyal.  Agrárkivitelünk (164,0 M USD) a magyar exporton belül 8,5%-ot képvisel. A nyersanyagok (11,2 M USD) és energiahordozók (40,2 M USD) exportja rendre 0,5% ill. 2,1% -os arányt jelent.

Behozatalunkban a gépek és berendezések (370,3 M USD) súlya 56%, a feldolgozott termékek (137,4 M USD) részesedése 21%. Az importált ukrán nyersanyagok értéke (114,5 M USD) több mint duplájára emelkedett, arányuk a behozatalban 17%. Ez a kohászati kooperáció (Dunaferr) helyreállására utal. Jelentősen csökkent (-57%) viszont az energiahordozók behozatala (34,7 M USD) ui. az Ukrajnából származó áramimport versenyképessége gyengült, s a szektort egyébként is az áttekinthetetlenség jellemezte. Agrárimportunk Ukrajnából változatlanul elenyésző: 4,1 M USD.

A gazdasági kapcsolatok fontos összetevője a szolgáltatáskereskedelem. Az ukrán adatok szerint 2010-ben 51,5 millió USD (+16%) értékű magyar szolgáltatásexportot bonyolítottunk, importunk 223,6 millió USD (+229%!) volt (utóbbi zöme közlekedési szolgáltatás).

A gazdasági együttműködés minősége szempontjából fontos tőkekapcsolatok nem szűkültek 2010-ben sem, és regionális konkurenseinkhez képest jelentős volument mutattak. A Magyarországról Ukrajnába érkezett közvetlen befektetések értéke az év eleji 675 M USD-ről 724 M (+49 M) USD-re emelkedett. Ezzel hazánk 2% részesedéssel tízedik az EU-s befektetők sorában. (A kelet-közép európai régió országaiból csak Lengyelország előz meg 936 M USD FDI-vel, de Csehország befektetései 75 M, Szlovákiáé 63 M, Romániáé pedig 21 M USD-t tesznek csupán ki). A magyar tőkekivitelben meghatározó súlyt képvisel az OTP Bank ukrajnai akvizíciója, valamint a hazai hátterű Wizz Air Ukraine légitársaság terjeszkedése. Korábbi fontosabb magyar befektetők (ukrán adatok szerint) még a következők: Richter Gedeon Zrt.  Pannonplast Zrt., Dunapack Zrt.,  Szabolcs Gabona Zrt., Bábolna Zrt., Skala Energy Ltd.

A magyarországi tőkevonzás tekintetében Ukrajna (ui. nettó tőkeimportőr akárcsak hazánk) szerepe ugyan nem elsődleges, de a masszív ukrán nemzeti tőke több területen (pl. kohászat, energetika, járműgyártás) már keresi a helyét az EU piacokon. A regisztrált magyarországi ukrán beruházások összege mindössze O,1 M USD. Azonban a tényleges ukrajnai tulajdon Magyarországon ennél lényegesen nagyobb (becsléseink szerint 1 Mrd USD körüli) hiszen csak a Donbassz Ipari Szövetség – ISD Dunaferr –t érintő akvizíciója több százmillió euróra tehető. (Az ukrán befektetők jellemzően harmadik országokban vezetett számlákról finanszírozzák tranzakcióikat.)

Az Ukrajnában regisztrált magyar-ukrán vegyesvállalatok száma 2011. elején 1098 volt (ebből működő kb. 600) jegyzett tőkéjük mintegy 3,7 Mrd hrivnya. Ágazatokat tekintve zömük a szolgáltató szektorban, feldolgozóiparban, ingatlanfejlesztésben, valamint az agrárszektorban tevékenykedik. A működő közös vállalkozások mintegy fele (271 cég) Kárpátalján, negyedük Kijevben került bejegyzésre. Jelentős számban találhatók még Dnyepropetrovszk, Lvov, Ivano-Frankovszk és Odessza megyékben.

2010-ben az Ukrajnából Magyarországra irányuló turistaforgalom is szignifikánsan nőtt: a vendégek száma 29,5%-kal emelkedett, számuk elérte a 93,8 ezer főt, a vendégéjszakák száma pedig 15,7 %-kal 164,4 ezerre nőtt. Kedvezőtlen viszont, hogy az átlagos tartózkodás alacsony: 1,8 nap. Az ukrán turisták utazási hajlandóságának növekedése mögött a lakosság lassan javuló fizetőképessége, a hrivnya árfolyamának stabilizálódása, továbbá az utazási lehetőségek bővülése áll. A turisztikai és üzleti kapcsolatoknak is kedvez, hogy március végétől Budapestet a MALÉV mellett ismét repüli az AeroSvit légitársaság. Az is látható, hogy a Turizmus Zrt.-nek a szomszédos országokban a közelséget és a kedvező ár-érték arányt hangsúlyozó marketingkommunikációja Ukrajnában is sikeres. 

Hazánk megítélése az ukrán kormányzati szervek, hatóságok részéről kedvező. Annál is inkább  mert 2010. utolsó negyedévétől kezdődően felélénkült a magyar-ukrán felsőszintű párbeszéd, továbbá a szaktárcák és társhatóságok közötti kontaktusok. Napirenden van a gazdasági együttműködési kormányközi vegyesbizottság összehívása - ennek soros ülése Kijevben esedékes (időpontja egyeztetés alatt).

2009-ben közös Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara (MUKIK) alakult, amely az elmúlt időszakban aktivizálta tevékenységét. Általában is élénkültek a kamarai kontaktusok: Dr. Parragh László, az MKIK elnöke vezetésével tavaly delegáció tárgyalt Kijevben, ill. számos regionális (Szumi, Kárpátalja, Rovno, Cserkasszi) kamarai találkozóra került sor. Jól fejlődik a regionális együttműködés, számos ukrán megyével és régióval sikerült szorosabbra fűzni a direkt gazdasági kapcsolatokat (kiemelten: Kárpátalja, Donyeck, Zaporozsje, Dnyepropetrovszk, Odessza, Poltava, Luganszk)

Pozitív visszajelzéseket kapunk az ukrán üzleti szférából, valamint a szakmai szervezetek irányából. A Kijevi Külgazdasági Iroda regionális piacépítő rendezvényeit a helyi állami és társadalmi szervezetek is támogatják, kedvezően fogadják. A magyar áruk és szolgáltatások megítélése jó.

Az elmúlt időszakban csak néhány konkrét ukrán intézkedés történt, ami nehezítette a magyar árúk piacra jutását. Az illetékes tárcaközi bizottság májusban piacvédelmi intézkedés vizsgálatát (SzP-231/2010/4403-28 szám alatt) kezdte meg a 8418 Vtsz. hűtőszekrények és fagyasztók árucsoport importjának tekintetében. A Vámszolgálat októberi, No1242 rendeletével pedig meg szigorította a vámérték megállapítás rendjét. Másfelől az Ukrán állategészségügyi hatóság 2010. decemberével törölte a „blue-tounge” megbetegedések miatt bevezetett magyar szarvasmarha beviteli korlátozásokat. Ugyanakkor – jellemzően 2010 utolsó negyedétől - egyre több magyar vállalkozástól érkezik jelzés az üzleti környezet romlására Ukrajnában (vámérték megállapítás anomáliái, ÁFA visszatérítés nehézségei, tanúsítási eljárások, ukrán bíróságok gyakorlata stb.)

1.6.    Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

Ukrajna kiemelt szerepet játszik a FÁK országokkal kialakított gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainkban. A kétoldalú áruforgalom nagy, a tőkekapcsolatok megfelelőek, egymás természetes és hagyományos kereskedelmi partnerei vagyunk huzamos ideje. Az együttműködés sokrétű, több területen stratégiai jellegű. Ukrajna WTO tagsága és EU közeledési törekvései is a kiemelt partnerség mellett szólnak. Ugyanakkor időszerű a gazdasági kapcsolatok megújítása, minőségileg más szintre emelése, a projektszerűség erősítése. A két gazdaság kiegészítő jellegét figyelembe véve a következő területeken perspektivikus és megalapozott a kapcsolatok fejlesztése:

·         Agrárszféra (állattartás, növénytermesztés, élelmiszeripar);

·         Energetika (villamos energetika, energiahordozó tranzit, infrastruktúra-fejlesztés), 

·         Kooperáció a magas hozzáadott értékű ágazatokban (járműipar, gépipar, elektronikai ipar, vegyipar) a multinacionális vállalatok beszállítói kapcsolatai mentén;

·         Közlekedés-logisztika

·         Kommunális gazdálkodás, környezet-védelem

·         Építőipar, építőanyag-gyártás, ingatlanfejlesztés.

1.7.    Magyar szempontból perspektivikus privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek

A fent említett szférákban mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére érdemes a hangsúlyt fektetni, a tőkeáramlás tekintetében Ukrajna szerepe másodlagos lehet. A kisebb-közepes magyar tőkekihelyezések ugyanakkor középtávon növekedhetnek a feldolgozóipar, gépgyártás, könnyűipar, agrárszféra, valamint a szolgáltatások terén. A szolgáltatás kereskedelem bővítése (beleértve a turizmust is) reális lehetőség. Céljaink megfogalmazásánál számolni kell azzal, hogy a globális és regionális konkurencia erősödik az ukrán piacon.

A privatizáció Ukrajnában részint politikai okokból, később a válság miatt megtorpant. A magánosítást 2008-ban fel kívánták pörgetni, azonban a koordinációért felelős Vagyonügynökség az előző kormányzati ciklusban a politikai támadások kereszttüzébe került – emiatt a szervezet élén huzamos ideig nem volt kinevezett vezető. 2010. áprilisában Alexandr Rjabcsenko került az ukrán Vagyonügynökség élére, s tavaly meghirdették az Ukrtelekom, valamint a Luganszki Mozdonygyár pályázatát. Az Ukrtelekom értékesítésére végül 2011 márciusában került sor, a mintegy 97%os állami tulajdonhányad 10,5 Mrd hrivnyáért kelt el.

Az idei privatizációs tervet a Kormány április 11-i No 310 határozatával publikálták. Eszerint 2011 nyaráig meghirdetik két villamos generáló társaság (Dnyiproenergo, Zahidenergo), továbbá 9 regionális energiaszolgáltató 25-50%-os állami tulajdonhányadát. Középtávon várható az Odesszai Műtrágyagyár privatizációja is.

Az ukrán elnök mellett működő Gazdasági Reformbizottság 2010 augusztusában jelölte meg azt a tíz fejlesztési projektet, amelyeket kiemelt „nemzeti projektként” kezelnek. A beruházások nagyobb hányadát - mintegy 80%-át - üzleti alapon finanszíroznák. A megjelölt projektek a következők (zárójelben a beruházás becsült forrásigénye):  

• Tengeri LNG terminál építése (1 Mrd USD)
• 2000 MW összteljesítményű szélerőmű program (3 Mrd euro)
• Állami („megfizethető”) lakásépítési program (12,3 Mrd hrivnya)
• Köztisztasági (szilárd hulladék-feldolgozók megépítése) és településfejlesztési projekt (4,83 Mrd hrivnya)
• Vízminőség javító program (3,7 Mrd hrivnya)
• „Nyitott világ” – 4G alapú közoktatási program (675 M USD)
• Kijev – Boriszpoli repülőtér gyorsvasút megépítése (2,61 Mrd hrivnya)
• Új felszállópálya építése Boriszpolon (4,5 Mrd hrivnya)
• A 2022-es Téli Olimpia (Ukrán Kárpátok) előkészítése (11 Mrd hrivnya)  
• „A jövő városa” – Kijev komplex városrekonstrukciója (n.a)
• „Új élet” – népesség élénkítő és családtámogató program (n.a)  

A projektleírások az Ukrán Befektetési és Nemzeti Projektügynökség www.ukrproject.gov.ua honlapjáról érhetőek el.