Az ukrán gazdaság helyzete, külkereskedelmi tendenciák, tőkeáramlás 

A Szovjetunió összeomlását követően a nemzetgazdaság kibocsájtása katasztrofális mértékben, mintegy 60%-kal esett vissza, a válság mélypontját 1998-99-ben érte el. 2000-től kezdődően figyelhető meg az ukrán gazdaság fellendülése, 2008-ig a progresszió töretlen volt: a GDP magas ütemben, évi 7-8%-al nőtt. Kezdetben a kohászat és vegyipar nemzetközi konjunktúrája jelentette a növekedés motorját, majd 2005-től a belső kereslet (hitel expanziótól is fűtött) ugrásszerű bővülése is hozzájárult ehhez. A 2008. második félévétől kibontakozó pénzügyi-gazdasági válságot Ukrajna kedvezőtlen belső feltételekkel fogadta: jelentős külső eladósodottság, nagy és gyorsan növekvő külkereskedelmi mérleghiány; túlfűtött belső kereslet; nagymértékű lakossági eladósodottság; a lakosság alsóbb jövedelmű rétegeinek gyorsuló leszakadása jellemezte. 2009–ben Ukrajnát egyaránt sújtotta a pénzügyi válság, a hitelforrások beszűkülése, és a gazdaság meghatározó ágazatainak (kohászat, vegyipar, építőipar) nemzetközi és belföldi recessziója. Mindehhez elhúzódó belpolitikai válság társult, a hatalmi ágak közötti ellentétek gátolták a hatékony válságkezelést. Ukrajna ezért 2009-ben nehéz gazdasági évet zárt: 15%-kal csökkent a GDP, az ipari termelés 21,9%-kal esett vissza, az ország teljes külső eladósodottsága az év végén 104 milliárd USD-t tett ki. Mindazonáltal a jegybank devizatartalékai jelentősek, az UNB összességében stabilizálta a pénzügyi rendszert és megakadályozta a hrivnya összeomlását, de a nemzeti valuta nagymértékben devalválódott. 

2010. Ukrajnában a gazdasági stabilizáció és a válságból való lassú kilábalás éveként értékelhető, amit segített, hogy az ország egy politikailag kiegyensúlyozottabb szakaszba ért. A februári ukrán elnökválasztást Viktor Janukovics (Régiók Pártja) nyerte meg, majd márciusban hozzá lojális új parlamenti koalíció és kormány alakult Mikola Azarov vezetésével. A kormány 2010-re szóló gazdasági programjának célkitűzései - makrogazdasági és szociális stabilizáció, az államháztartás rendbetétele, a bankszektor és a nemzeti valuta stabilizálása, az IMF-el való együttműködés felújítása, adóreform beindítása - összességében teljesültek. Oroszországgal sikerült a kapcsolatokat rendezni és megállapodni a gázárak jelentős – mintegy 30%-os – csökkentéséről.

Az ukrán GDP 2010-ben 4,2%-kal, az ipari termelés 11%-kal emelkedett. Sikerült növekedési pályára állítani az építőipart. Az infláció 7 éve a legalacsonyabb szintet érte el, mértéke 9,2% volt. A hrivnya az év folyamán megőrizte stabilitását, s az IMF-el felújított együttműködésnek is köszönhetően a valutatartalékok jelentősen (45%-kal) gyarapodtak. Számottevően, 7,8%-kal nőtt a lakossági fogyasztás is. A javuló külső konjunktúra nyomán a recesszióból fokozatosan a termelés aktív helyreállásának szakaszába került a gazdaság, a legnagyobb növekedést épp az ipar húzóágazataiban (gépipar, kohászat, vegyipar) regisztrálták. Jelentősen nőttek a jegybank devizatartalékai és a költségvetés hiánya is kezelhető 6% körüli szinten maradt. Az elfogadott 2011. évi büdzsé 4,5% GDP bővüléssel, 8% ipari növekedéssel és 8,9%-os inflációval számol. 

Az új ukrán vezetés középtávú gazdaság-fejlesztés prioritásait „Ukrajna 2010-2014 évekre szóló gazdasági reformprogramja” címmel tavaly júliusban publikált dokumentum tartalmazza. A gazdasági reformok stratégiai célja, hogy Ukrajna 10 éven belül felzárkózzon a világ húsz vezető gazdasági hatalmához, az életszínvonalat tekintve pedig elérje az európai átlagot. A program négy fő területet érint: makrogazdaság, szociális szféra, üzleti környezet, infrastruktúra; megvalósítását pedig három ütemben tervezik. Az első ütem aminek fő célja volt az államháztartás rendbetétele és a makrogazdasági stabilizáció - 2010.-ben lezárult.

A reformok második ütemét 2012-ig kívánják megvalósítani, ezalatt végig futtatni a nyugdíjreformot, megemelni a nyugdíjkorhatárt, és bevezetni a célzott szociális támogatások rendszerét. Törölnének egy sor kisebb jelentőségű adót, bevezetnék a vállalkozók egyszerűsített adózását és az egységes szociális járulékot. Az adóterhek és adminisztráció mérséklésével javulhat az ország versenyképessége és a joggal kritizált üzleti környezet. Két év múlva tervezik a NAK Naftogaz, és az állami vasúttársaság, az „Ukrzaliznica” átalakítását, fokozatosan felszámolják az energetikai szektor állami támogatását.   

A harmadik szakaszban, 2012-14 között fejeződne be a „nagyprivatizáció”, a periódus végére az állami szektor gazdaságban betöltött súlya a jelenlegi 37%-ról, 20-25%-ra mérséklődne, a szürkegazdaságot legalább egyharmad részben szeretnék ”kifehéríteni”. Ennek egyik útja lehet a nyereségadó lépésenkénti csökkentése. A program szerint a lakosság átlagos élettartama 68 évről 70-re emelkedik. 

Az elkövetkező évek makrogazdasági mutatóit tekintve a programban az alábbi célkiűzések szerepelnek:

·         A reformperiódus végére a GDP évi növekedési üteme meghaladja az 5%-ot.

·         Az infláció a jelenlegi 13%-ról 6%-ra szelídül.

·         A gazdaság energiahatékonysága 20%-kal javul, eközben az energetikai és kommunális szektor állami támogatásának mértéke 60%-kal csökken.

·         2014-re a költségvetés GDP arányos hiányát 2%-ra mérséklik.

·         Az államadósság mértéke nem haladja meg a GDP 45%-át (ez jelenleg 38% körüli).

Az IMF-el való együttműködést 2010 júliusában sikerült felújítani: ekkor döntött a szervezet egy új 10 Mrd SDR (cca. 15 Mrd USD) stand-by hitelkeret megnyitásáról, amelynek első 1,9 Mrd USD részletét rögtön átutalták. A kölcsön kétharmadát a költségvetési hiány finanszírozására, a többit az UNB tartalékainak növelésére használták fel. Az új IMF program utat nyitott a Világbank egy 800 M USD-s hitelvonalához és az EU egy 610 M euro összegű kölcsönéhez.  A Valutaalap feltételei között szerepelt, hogy az ukrán törvényhozás még az év folyamán fogadja el az új adó és költségvetési kódexet, a kormány vállaljon kötelezettséget, hogy a költségvetés tényleges hiányát 2010-ben 5,5% alatt tartja, 2011-ben pedig 3,5%-ra csökkenti. Emellett az államadósság mértékét is a biztonságos 40% körüli szinten stabilizálja. Feltétel még az üzleti környezet javítása, gazdasági dereguláció, az Ukrán Nemzeti Bank függetlenségének erősítése, energiatarifák emelése, a NAK Naftogaz helyzetének rendezése. További elvárás, hogy Ukrajna kezdje meg a régóta halogatott nyugdíjreformot (korhatáremelés, női és férfi korhatár közelítése, kedvezmények megnyirbálása stb.) végső soron a nyugdíjalap hiányának csökkentését.

Az ukrán elnök mellett működő Gazdasági Reformbizottság 2010 augusztusában jelölte meg azt a tíz fejlesztési projektet, amelyeket kiemelt „nemzeti projektként” kezelnek. A beruházások nagyobb hányadát - mintegy 80%-át - üzleti alapon finanszíroznák. A megjelölt projektek a következők (zárójelben a beruházás becsült forrásigénye):   

• Tengeri LNG terminál építése (1 Mrd USD)
• 2000 MW összteljesítményű szélerőmű program (3 Mrd euro)
• Állami („megfizethető”) lakásépítési program (12,3 Mrd hrivnya)
• Köztisztasági (szilárd hulladék-feldolgozók megépítése) és településfejlesztési projekt (4,83 Mrd hrivnya)
• Vízminőség javító program (3,7 Mrd hrivnya)
• „Nyitott világ” – 4G alapú közoktatási program (675 M USD)
• Kijev – Boriszpoli repülőtér gyorsvasút megépítése (2,61 Mrd hrivnya)
• Új felszállópálya építése Boriszpolon (4,5 Mrd hrivnya)
• A 2022-es Téli Olimpia (Ukrán Kárpátok) előkészítése (11 Mrd hrivnya)  
• „A jövő városa” – Kijev komplex városrekonstrukciója (n.a)
• „Új élet” – népesség élénkítő és családtámogató program (n.a)  

Az új Adókódex tervezetét még szeptember végén parlamenti vitára bocsájtották, de azt a törvényhozás csak november 18-án fogadta el. A lényegében átfogó adóreformot (ÁFA és társasági adó csökkentése, új adónemek bevezetése, egységes adózási szemlélet meghonosítása) tartalmazó új kódex az ukrán KKV kör heves tiltakozását váltotta ki, ami tömeges tüntetések sorozatába fordult Kijevben és a vidéki nagyvárosokban. A kétségtelenül a nagyvállalkozóknak kedvező Adókódex legvitatottabb része az egyéni vállalkozók egyszerűsített átalányadózásának átalakítása, az adózási plafon csökkentése, az átalány összegek emelése és az ellenőrző hatóságok jogkörének kiszélesítése volt. A kormányzat képviselői az új Adókódex mellett a gazdaság kifehérítését, a társasági és más adónemek jelentős csökkentését és az adóalap kiszélesítését hozták fel és végső soron nem zárkóztak el bizonyos fejezetek felülvizsgálatától sem.  A társadalmi és politikai ellenállás nyomán Viktor Janukovics elnök november végén megvétózta a dokumentumot, amelyben több jelentős változtatást javasolt. Ezeket figyelembe véve (az EVA korábbi keretek közötti megtartása, az ellenőrző hatóságok jogkörének korlátozása) módosították a dokumentumot, amit a Verhovna Rada december 2-án fogadott el, s ez év januárjában lépett életbe.  

November 12-én az ukrán államfő aláírta azt a törvénymódosítást, amely leegyszerűsítette a gazdálkodók tevékenységének engedélyezését. Az eddigi 66 engedélyhez kötött tevékenységből 23 kikerült (vaskohászat, egyes ékszerészeti munkák, geodézia és kartográfia, futárszolgálat, idegenforgalmi és sport ill. kulturális szolgáltatások stb.)

Elfogadott adókódex híján késett a 2011. évi költségvetés tervezetének vitája is. A kormány azt csak december 14-én nyújtotta be a törvényhozásnak, a végszavazásra december 23-án került sor. A Verhovna Rada lényegében parlamenti vita nélkül, 279 igen szavazattal, az ellenzéki képviselők demonstratív távollétében fogadta el a 2011-es büdzsét.  Az elnök december 27-én írta alá a dokumentumot, ami a következő főbb paramétereket tartalmazza:

·         A bevételek 10,4%-kal nőnek és 281,5 Mrd hrivnyát, a kiadások 4,6%-kal emelkednek és 321,9 Mrd hrivnyát tesznek ki

·         A büdzsé megengedett hiánya 38,8 Mrd hrivnya lehet

·         4,5%-os GDP növekedés

·         8,9%-os infláció

·         A hrivnya éves középárfolyama 7,95 UAH/USD

·         Az államadósság maximált mértéke 2011 végén 375,6 Mrd hrivnya lehet.

·         A privatizációból 10 Mrd hrivnya bevételt várnak.

·         A minimálbér az év folyamán 6,7%-kal (941 hrivnyáról 1004 hrivnyára), a megélhetési minimum 6,6%-kal (894 hrivnyáról 953 hrivnyára) emelkedik   

Az IMF igazgatótanácsa is a 2011-es ukrán költségvetés elfogadására várt és csak december 23-án döntött a második, 1 Mrd SDR összegű stand-by hitelrészlet átutalásáról Ukrajna számára. Vonatkozó közleményében az IMF kiemelte, hogy az együttműködési program összességében teljesülni látszik, ám a Valutaalap változatlanul elvárja a fiskális szigor fenntartását, a nyugdíjreform megkezdését, a lakossági energiatarifák további fokozatos emelését és az ukrán pénzügyi szektor állapotának javítását, a hitelezési tevékenység élénkítését és a szektor jogi transzparenciájának erősítését. 

2010 második negyedévétől kezdődően a nemzetközi hitelminősítők folyamatosan javítottak Ukrajna ország besorolásán, ami a bizalom lassú helyreállására utal. Ugyanakkor az üzleti környezet nem javult, sok a panasz a jogbiztonság hiányára, a korrupcióra és túlzott bürokráciára, az ÁFA visszatérítés megoldatlanságára, a vámolás anomáliáira vonatkozóan. A Világgazdasági Fórum (WEF) 2010-2011 évekre vonatkozó versenyképességi ország-sorrendjében is hátrébb került Ukrajna, s a 139 vizsgált országból a 89 helyen szerepelt (Albánia után és Gambia előtt). A Deloitte & Touch  Kelet-Közép Európai térségre vonatkozó, - a cégek 2009-es árbevétel alapján összeállított - TOP 10-es vállalati listájára 3 ukrán cég került: a NAK NaftoGaz Ukraine (5.), Metinvest Holding (9), valamint az Ukrán Államvasutak (10.)      

A makrogazdasági folyamatok áttekintése:

2010-ben 4,2%-kal bővült az ukrán GDP, értéke nominálisan 1095 Mrd hrivnyát ért el. (Az UNB éves átlagárfolyamán átszámolva 137 milliárd USD).  Az egy főre eső GDP 23.600 hrivnyát tett ki. A gazdasági növekedés főbb tényezői 2010-ben a következők voltak:

o    kedvező külső gazdasági konjunktúra, amely élénkítette a gépipar (+34,5%) és a kohászat (+12,3%) növekedését;

o    a lakosság stabilan növekvő jövedelme nyomán bővülő fogyasztói kereslet, a kiskereskedelmi forgalom növekedése elérte a 7,8%-ot, a könnyűiparé a 7,8%-ot, a szolgáltatásoké a 2,9%-ot;

o    a közfinanszírozás növekedése élénkítette a beruházási keresletet, ill. a II. félévtől pozitívba fordult a dinamika az építési szektorban (éves szinten 5,4%-ra csökkent az ágazat visszaesése)

Az ipari termelés tavaly 11%-kal nőtt (értékben kifejezve 892 Mrd hrivnyát tett ki). A teljesítménynövekedés – az energiahordozók kitermelését leszámítva - érintette az ipar valamennyi szektorát. A kitermelő ágazatokban 3,7%-kal, a feldolgozó-szektorban pedig 13,5%-kal nőtt a kibocsátás. A kommunális szféra 9,5%-kal nőtt. A kohászat éves szinten 12,3%-kal, a vegyipar 21,5%-kal, a könnyűipar 7,8%-kal, az élelmiszeripar 2,9%-kal emelte teljesítményét. A legmagasabb növekményt a gépiparban regisztrálták: itt 34,5%-os volt a bővülés mértéke. Kiemelkedő eredményeket produkált a válság által leginkább sújtott járműipar, ahol 60,7%-os volt a növekedés. Az energetikai bányászatban (szén, kőolaj, földgáz) 3,1%-kal mérséklődött a kibocsátás. Ugyanakkor az ukrán ipari termelés kétszámjegyű növekedése nem tudta kompenzálni a 2009-es év 21,9%-os visszaesését, s általános szintje még mindig elmarad a Szovjetunió felbomlását megelőző 1990-es év termelési volumenétől –annak 93%-át éri most el.  Az ipari termelői árak szintje 18,7 százalékkal (!) nőtt.

.Az építőipar előző évi igen mély (48,2%-os) recessziójából 2010 harmadik negyedétől sikerült kivezetni az ágazatot, bár éves szinten így is 5,4% visszaesést kellett elkönyvelni. Az építési ágazat élénkülése az állami finanszírozási lehetőségek bővülésével és a jelentős infrastrukturális projektek (EURO 2012-es Labdarúgó EB beruházásai, útrekonstrukciós program) felgyorsulásával magyarázható.

A mezőgazdaság - bár nem zárt rossz évet- teljesítménye 2010-ben 1%-kal elmaradt az előző évi (magas bázisú) szinttől.  A növénytermesztésben 4,6% csökkenést, az állattartásban 4,5% növekedést regisztráltak. A növénytermesztés csökkenését a kisebb gabonatermés (46 millió tonnáról 39,2 M tonnára) okozta. 

Ukrajna népessége tavaly 180,8 ezer fővel csökkent és 2011. január 1-én 45,8 millió lakost számlált. A nominálbérek tavaly 20,3 %-kal nőttek, reálértékük 10,5%-kal emelkedett. Az átlagbér éves átlagban 2.239 hrivnya volt. Az év végén Ukrajnában 545 ezer munkanélkülit regisztráltak (ILO metodika szerint 1.787 ezer) ami 8,8%-os munkanélküliségi rátának felel meg. Az elmaradt fizetések összege tavaly alig csökkent és az év végén 1,22 Mrd hrivnyára rúgott.

A kiskereskedelmi forgalom jelentősen, 7,8%-kal emelkedett, összegben kifejezve 275 Mrd hrivnyát tett ki.

2010-ben tovább mérséklődött az infláció: éves szinten 9,1%-os volt, ami 2006 óta a legjobb mutató. A 2010. évi költségvetés - bár hiánya meghaladta az előirányzottat – még kezelhető mértékű maradt. A PM közleménye szerint a büdzsé 64,3 Mrd hrivnya hiánnyal zárt, a tervezett 54,1 Mrd helyett és ez 5,9% GDP arányos mutató. 

A devizapiacot 2010-ben is a stabilitás jellemezte.  A nemzeti valuta devalvációjára nem került sor, sőt a hrivnya az év folyamán valamelyest erősödött. Hivatalos jegybanki árfolyama a januári 7,997 UAH/USD-ről 7,956 UAH/USD -re változott. Éves átlagárfolyama 7,936 UAH/USD volt.

A jegybank nemzetközi tartalékai az év folyamán jelentősen, 30,5%-kal, több mint 8 Mrd USD-vel nőttek és a beszámolási időszak végére elérték a 34,6 Mrd USD-t. Az UNB által nyilvántartott bruttó külső adósság 104 Mrd USD-ről 117,3 Mrd USD-re emelkedett. Az ukrán államadósság 2010-ben igen jelentősen 36,4%-kal nőtt és 432,2 Mrd hrivnyára duzzadt – ez mintegy 37% GDP arányos mutató. Egyedül decemberben 4%-kal nőtt az államadósság. 2011 elejére Ukrajna külső (állami) adóssága 34,8 Mrd USD-t ért el. Az év végére a folyó fizetési mérleg hiánya csökkent és 2,6 Mrd USD-t tett ki.

Bár 2010-ben jelentősen nőtt a külkereskedelmi mérleghiány, kedvező, hogy az importban jelentős a beruházási eszközök behozatala. Az import exportot meghaladó növekedését ösztönözte a helyreálló belső fogyasztás, a relatíve erősödő hrivnya, továbbá a növekvő és dráguló energiahordozó behozatal. Az ukrán export 2010-ben 29,6%-kal bővült és 51,4 Mrd USD-t tett ki, az import 34%-kal nőtt és 60,7 Mrd USD volt. A szaldó a második félévtől kezdődően jelentősen romlott: a forgalom egyenlege 9,3 Mrd USD hiányt. Ezt a szolgáltatáskereskedelem többlete és a külföldi befektetések sem tudták kompenzálni. 

Ukrajna 214 országgal tartott fenn külgazdasági kapcsolatot. A külkereskedelem relációs megoszlását tekintve a legnagyobb kereskedelmi partner Oroszország volt: az export 26,1%-a, az importnak pedig 36,5%-a ide irányult, ill. onnan származott. A FÁK országok részesedése tavaly nőtt, az ukrán exportban 36,4%, importban pedig 44,0%-os volt. Az EU részaránya az ukrán kivitelben 25,4%, a behozatalban 31,4%.

Az ukrán export legnagyobb felvevő országai sorrendben: OF, Törökország, Olaszország, Belorusszia, Lengyelország, Németország, India, Egyiptom, Kína, Kazahsztán, Libanon, Irán, Magyarország (13).

Az import ország-sorrend: OF, Kína, Németország, Lengyelország, Belorusszia, USA, Olaszország, Törökország, Magyarország (9.), Franciaország, Azerbajdzsán, Hollandia, Egyesült Királyság. 

Az ukrán kivitel struktúrája – tükrözve a gazdaság szerkezetét - relatíve korszerűtlen, még mindig a viszonylag kevés hozzáadott-értéket tartalmazó és nagy energia-felhasználással előállított árucsoportok dominálnak. A kohászati termékek részesedése 33,7%, a gépiparé 17,3%. Az agrár- és élelmiszeripari kivitel súlya 22,2%. Ezen belül meghatározó a növényi termékek (gabonafélék, napraforgómag) exportja, ami az összkivitel 12,7%-át teszi ki. A vegyipari termékek kivitele tavaly csökkent – e termékek adták az export 6,8%-át.

Az importban 34,8 %-ot képviseltek az energiahordozók, 13,5%-ot a gépipari, 6%-ot a járműipari, 16,5%-ot a vegyipari és a műanyag-gumi termékek, 9,6%-ot az agrár- és élelmiszeripari blokk.

Az ukrán szolgáltatás-kereskedelem értéke 2010-ben 17,1 Mrd USD-t ért el. Ebből a kivitel 11,64  Mrd USD-t (+21,2%), a behozatal 5,44 Mrd USD-t (+5,2%) képviselt. A forgalom egyenlege 6,2 Mrd USD többletet mutatott. Az exportban a közlekedési-szállítási szolgáltatások aránya (67%) meghatározó. A szolgáltatás importból 19%-kal részesednek a pénzügyi, 21%-kal a közlekedési és 16%-kal az üzleti-műszaki szolgáltatások.

2010-ben az Ukrajnába érkezett nettó külföldi befektetések összege alig emelkedett és 4,65 milliárd dollárt tett ki (előző évben 4,41 Mrd USD).  Ezzel az FDI ukrajnai kumulált értéke 2011. január 1-i állapot szerint 44,71 Mrd USD-t ért el. A befektetések 79%-a az EU-ból származik.  A kumulált befektetések jelentős hányada, - több mint egyötöde - Ciprusról érkezett (9,9 Mrd USD). A további fontosabb befektető országok, sorrendben: Németország (7,1 Mrd USD), Hollandia (4,7 Mrd USD), OF (2,9 Mrd USD) Ausztria (2,7 Mrd USD), Egyesült Királyság (2,3 Mrd USD), Franciaország (2,3 Mrd USD). ..Lengyelország (935 M USD) Magyarország (724 M USD).